A népmeséken túl: Mátyás király első feleségének története


Vitán felül Mátyás, az igazságos, az egyik legnépszerűbb magyar uralkodó, akinek történelmi alakja elé népmesék és mendemondák vetnek rózsaszín fátylat. Pedig a legendás reneszánsz király uralkodása számos lemondással, intrikával járt. Erre keresve sem találnák jobb példát, mint Mátyás király felesége, Podjebrád Katalin története, akiről sokan hajlamosak elfeledkezni. Pont ma 563 éve jelentették be ugyanis Hunyadi Mátyás és Katalin eljegyzését, az évforduló pedig remek apropó, hogy felidézzük a magyar történelem szomorú fejezetét.

A dicső múlt okán hajlamosak vagyunk Mátyás király házasságait valami idilli szerelmi viszonyként kezelni, pedig a valóságban mindegyiket politikai érdekek diktálták. A későbbi királyt már 12 évesen eljegyezték Cillei Borbálával, ám menyasszonya korai halála miatt a frigy végül kútba esett. Nem volt ez másképp Podjebrád Katalin esetében sem, akinek jóval nagyobb szerepe volt trónra jutásában, mint hinnénk.

Történelmileg viharos időszakban került trónra I. Mátyás magyar király: délről a török dörömbölt az ajtón, a Magyar Királyságot belső harcok marcangolták, a reneszánsz uralkodó maga is éveket töltött börtönben. 1458-ban azonban fordult a kocka, amikor a Hunyadi család befolyása, valamint utószülött V. László halála váratlanul utat nyitott neki a magyar trón felé. Még abban az évben királlyá kiáltották ki. Csakhogy volt egy komoly bökkenő: Hunyadi Mátyás ekkor Podjebrád Gyögy cseh király börtöncellájának „vendégszeretetét” élvezte.
A cseh uralkodó csak tetemes váltságdíj, valamint lányával, Podjebrád Katalinnal kötött házasság fejében engedte el a magyar királyt, aki bele is ment az egyezségbe. Az ifjú hercegnő ekkor azonban még csak 8 éves volt, így a házasságkötésig, legalább 12 éves koráig várni kellett.
Mátyás király ezzel némileg keresztülhúzta nagybátyja, valamint édesanyja, Szilágyi Erzsébet terveivel, aki eredetileg a nagy hatalmú magyar főúrral, Garai Lászlóval egyezett meg. Ezzel fontos belső szövetségesre tett volna szert, ám a cseh király szövetsége is segített hatalma megszilárdításában, ezen felül a lengyel udvarban is kereste a potenciális arajelöltet. Feleségválasztásában minden bizonnyal az a törekvése is szerepet játszott, hogy vissza akarta fogni az acsarkodó főurak hatalmát.
A fiatal királyi ara végül 1461-ben költözött Magyarországra, ám ekkor még mindig csak 11 éves volt, így az eljegyzés hivatalos bejelentésére végül csak 1463. január 1-jén került sor, a házasságkötésre pedig az év május 1-jén. Ez idő alatt alaposan felkészítették királynéi feladataira: magyarul tanították és bevezették az udvari szokásokba.
A házasságkötést a bécsújhelyi egyezmény is sürgette, melynek értelmében, ha Mátyás fiúörökös nélkül hal meg, a Szent Korona a Habsburg uralkodó fejére száll. Mivel Podjebrád Katalin magyar királyné nem sokkal a házasságkötés után teherbe esett, az "igazságos magyar király" hatalma biztosnak látszott. 1464. február végén, március elején fiút szült, ám a csecsemő nem sokkal később elhunyt, Podjebrád Katalin pedig március 8-án halt meg gyermekágyi lázban, mindössze 14 évesen. Ez később óriási csapást jelentett Mátyás uralmára, mivel későbbi felesége, Aragónai Beatrix képtelen volt gyereket szülni, így veszélybe került a magyar trón.
Ahhoz, hogy Mátyás király megőrizze hatalmát és kiszabaduljon a börtönből, a házassági politikát is be kellett vetnie. Podjebrád Katalin a hatalmi harcok játékszerévé vált, már igen fiatalon, mely végül idő előtt a vesztét okozta. A kérészéletű eljegyzés, majd házasság azonban hozzájárult a király hatalmának megerősödéséhez.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.