Népmesei hősök vagy köztörvényes bűnözők? A betyárok igaz története

Milfajt Ferkó bakonyi betyár, Sobri Jóska hírhedt alvezére.
Wikipedia -
történelem néprajz betyár
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
A betyárok igazságért harcoló, szegényeket segítő, agyafúrt harcosokként maradtak meg a történelmi emlékezetben. De valóban ilyenek voltak?

Valószínűleg kevés dolog létezik a világon, mely olyan szervesen kapcsolódik a magyar történelemhez és kultúrához, mint a betyárvilág. Népdalok, költemények, nagyanyók által regélt népmesék őrzik emléküket. A betyárok igaz története ennél azonban jóval árnyaltabb képet mutat.

betyárok
Betyárok kocsmában és börtönben.
Forrás: Wikipedia

A betyárság eredete

Az első források, amik a betyárokról említést tesznek, a 18. század közepéről származnak, noha a csoport már korábban létezhetett. Eredetük szorosan összefonódik a török kiűzésével és a Rákóczi-szabadságharcot követő zűravaros évtizedekkel, történelmi és néprajzi szempontból is érdekesek.

A történelmi változások és bizonytalanság miatt a betyárság száma szépen gyarapodott és a 19. századra meghatározó társadalmi csoporttá váltak.

A népdalokban megénekelt híres magyar betyárok is ebben az évszázadban jelentek meg, később ők váltak hivatásos bűnözőkké.

Milyen típusú betyárok léteztek?

A betyároknak alapvetően 3 típusát különböztették meg:

  • Talpas betyárok gyalogszerrel jártak portyázni, nehezen megközelíthető hegyvidékeken voltak aktívak, például a Bükkben és Bakonyban. Híres talpas betyár volt Sobri Jóska, Zöld Marci, és Savanyú Jóska.
  • Lovas betyárok jellemzően az Alföldön tevékenykedtek, nagy távolságokat jártak be lóháton. A lovas betyárok legismertebb képviselői Rózsa Sándor, Angyal Bandi, Bogár Imre voltak.
  • Kapcabetyárok még a törvényen kívüliek körében is megvetettek voltak, mert ők még bajtársaik kapcáját is ellopták, ha az alkalom úgy hozta. Említést érdemelnek még a házásó betyárok is.

A betyárok tevékenysége

Ellentétben a közhiedelemmel, a betyároknak csak kis része volt főállású bűnöző, többségük pásztorkodásból, egyéb legális munkából élt, csak alkalomadtán adta bűnözésre a fejét. Általában kisebb-nagyobb, 5-6 fős bandákban portyáztak, rendszerint jószágot loptak.

 

Rózsa Sándor
Rózsa Sándor körözési portréja
Forrás: Wikipedia

Ha esetleg a parasztság vagy csárdatulajdonosok együttműködtek velük, azt fenyegetés vagy puszta önérdekből tették. A betyárballadákban és népénekekben szereplő híres betyárok a való életben gyakran hírhedten kegyetlenek voltak, nem kíméltek sem nőt, sem gyereket, gyakori volt a nemi erőszak is. Többségük nem volt több köztörvényes bűnözőnél. Akkor mégis hogyan váltak népmesei hősökké?

Mi változtatott a betyárok megítélésén?

Megítélésük az 1830-as évekig negatív volt, ekkortól azonban fokozatosan romantizálódott a róluk kialakult kép. Ennek fő oka az, hogy akkoriban a hivatalos szervek mind osztrákok voltak, a hatalom közvetlen szolgái, így a betyárok velük keltek összetűzésbe. Emiatt a nép szemében szépen lassan az elnyomók ellenségeit és az ő támogatóikat látták. Alakjukat népmesék, betyárballadák és ponyvaregények őrizték meg.

A különböző törvényen kívüliek gyakran válnak a hatalom és elnyomás elleni mozgalmak jelképévé, ami a betyárok esetében is tetten érhető. 

Rózsa Sándort, Sobri Jóskát és társaikat valójában nem a hatalom elleni harc, hanem a puszta túlélés motiválta, végül a kiegyezés vetett véget a legendás betyárvilágnak.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.