Nyugdíj 2026-ban: mikor, milyen feltételekkel és mire számíthatunk?

A nyugdíjba vonulás nem csupán egy életkor elérése, hanem tudatos döntések sorozata, amelyek hosszú távon meghatározzák az anyagi biztonságot. A szabályok apró részletei – a szolgálati idő számítása, a kedvezmények, az előlegfizetés vagy a munkavégzés melletti ellátás – jelentős különbséget okozhatnak a megállapított összegben. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni 2026-ban, milyen lehetőségek állnak azok előtt, akik most készülnek a nyugdíjigénylésre, és mely speciális helyzetekben járhatnak eltérő szabályok. A szakértői háttér segít abban, hogy a döntés ne csak időszerű, hanem pénzügyileg is megalapozott legyen.

Nyugdíj 2026: ezeket érdemes tudni

1. A nyugdíjkorhatár örök kérdése
Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ban 65 év, ez nem változott. Ez azt jelenti, hogy az 1961-ben vagy azt megelőzően született nők és férfiak idén vonulhatnak idén öregségi nyugdíjba. Ehhez azonban szükség van 20 év szolgálati idővel a teljes öregségi nyugdíjhoz, illetve 15 évre a résznyugdíjhoz.
2. A nőkre vonatkozó szabályok
Ebben az évben is változatlan feltételek mellett igényelhető a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, amelynek két jogosító feltétele a 40 év szolgálati idő megléte, ezen belül pedig 32 év keresőtevékenység határozatban történő elismerése.
3. Amikor nem teljesülnek a feltételek
Azok, akik betöltik idén a 65 évet, és nyugdíjra nem jogosultak, mert nem rendelkeznek minimum 15 év szolgálati idővel, méltányossági alapon igényelhetnek ellátást abban az esetben, ha minimum 7,5 év szolgálati időt tudnak igazolni. Amennyiben ez a feltétel sem teljesül, kérhetik az Időskori járadék megállapítását a lakhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
4. Érdemes időben cselekedni
Idén azok a nyugdíjra jogosultak, akik a nyugdíjszorzók megjelenése, vagyis 2026. 03. 31. előtt igénylik meg az ellátást, nyugdíjelőlegben részesülnek. Ennek köszönhetően a megélhetésük minden esetben biztosított. Az ügyintézési gyakorlat szerint a nyugdíjelőleg általában a véglegesen megállapított nyugdíj összegének a 75-80%-át teszi ki. A szorzók megjelenése után a teljes nyugdíj visszamenőlegesen egy összegben kerül kifizetésre az igénylő részére.
5. Visszamenőleg is folyósítható
Abban az esetben, ha valaki a nyugdíjra előző, vagy azt megelőző évben is jogosult volt, de nem igényelte akkor visszamenőleg legfeljebb hat hónapra kérheti a nyugdíj megállapítását. Ilyenkor a munkaviszonyt nem kell megszüntetni, mivel a nyugdíj-megállapítás napjától a munkáltató a feleslegesen levont járulékot utólag kifizeti a munkavállaló részére a nyugdíjmegállapító határozat leadását követően.
6. Nem kötelező ezt választani
Természetesen a 65. életév betöltését követően továbbra sem kötelező nyugdíjba vonulni. Mivel ez szabad döntésen alapul, a nyugdíjigénylésnél nemcsak a korhatár betöltésére kell kiemelten figyelni, hanem arra is, hogy a ledolgozott évek ne legyenek „törtek”, hanem teljes évre jöjjenek ki. Így ennek alapján magasabb összegű nyugellátásban részesülhet az igénylő.

7. Számszerű tények az idei évre
A nyugdíjkorhatár elérését követően az igénylő a születés napjához képest minden 30 nap túlmunkával az átlagkeresete szerint 0,5%-os nyugdíjnövelést ér el, ami évente 6%-ot jelent. Azoknak, akik a megállapítást követően is tovább dolgoznak, nem kell 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot megfizetniük, a 15%-os SZJA megfizetési kötelezettség azonban továbbra is fennáll a nyugdíjba vonuló munkavállalók részére, kivétel képeznek a három vagy többgyermekes nyugdíjas anyák.

Speciális előírások, amikről érdemes tudni

Vannak olyan speciális munkakörök és olyan, szem elől nem téveszthető szabályok, amelyekkel mindenképpen érdemes tisztában lennünk. Az egészségügyi dolgozók számára például jó hír, hogy januártól könnyebbé válik számukra a nyugdíjba vonulás melletti munkavégzés. Ennek értelmében nem kell megszüntetni vagy felfüggeszteni a jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyukat a nyugdíj-megállapítás napjától.

• Egészségügyi dolgozóknak automatikusan
  Azoknak az orvosoknak, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozóknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak és a foglalkoztató egészségügyi intézmény folyósítja a nyugdíjat „jövedelemkiegészítés” jogcímén, idén januártól hivatalból a Magyar Államkincstár veszi át automatikusan, kérelem nélkül a nyugdíjfolyósítást.
• Teljes ellátásra számíthatnak
  Az érintettek a teljes összegű havi ellátáson kívül jogosulttá válnak a 13. teljes havi és a 14. havi nyugdíjrészre, illetve az évközi, visszamenőleges hatályú nyugdíjkorrekcióra. Amennyiben a gazdasági növekedés eléri a tervezett 3,5%-ot, úgy nyugdíjprémium kifizetésére kerülhet sor.
• A veszélyességi pótlék kérdése
  Továbbra is igényelhető változatlan feltételek mellett, a 2014. 12. 31-ig szerzett, veszélyes munkakörben végzett munka esetén a korkedvezményes nyugdíj, amely korhatár előtti ellátásként kerül megállapításra. Idén is figyelni kell azonban a jövedelemkorlátra, ami a minimálbér tizennyolcszorosa, ami az idei évben bruttó 5 810 400 forint.
• Zavartalanul folytathatják tovább
  Verseny-, illetve közszférában foglalkoztatott rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők idén jövedelem- és időkorlát nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.
• A részeltekre is figyelni kell!
  Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon kizárólag az minősül nyugdíjasnak, illetve az jogosult térítésmentes egészségügyi ellátásra, aki nyugdíj-megállapító határozattal, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámmal rendelkezik. A munkaviszony megszűnését követően 45 napig vehető igénybe a térítésmentes orvosi ellátás, még akkor is, ha időközben a nyugdíjkérelem benyújtásra került, és a nyugdíj megállapítása folyamatban van. A megadott határidő lejárta után egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését kell teljesíteni a nyugdíjmegállapításig, amelynek összege idén januártól havi 12.300 forint.
• Változott a NYES összege
  A NYES-t( Nyugdíj Előtti Segéyt) 60 éves kortól lehet legkorábban  igényelni, 15 év elismert szolgálati idő alapján, akkor, ha az igénylő 3 éven belül legalább 45 napig álláskeresési járadékban részesült. Idén változott az összege, mely a minimálbér 322.800.-Ft –nak a 40%-a, vagy is bruttó 129.120 forint.
• Egy életre szóló döntés
  A nyugdíjba vonulás időpontja megalapozott döntést igényel, amely az évek múlásával nem változtatható, de előre tervezhető, mivel a várható nyugdíj összege előzetesen kiszámolható. Kevesen tudják, hogy a nyugdíj összegét nem az utolsó öt év nyugdíjjárulék-köteles jövedelméből, hanem 1988-tól, az életpálya-keresetből állapítják meg.