Az ikrek között régóta különös, sokak szerint szinte megmagyarázhatatlan, telepatikus kötelék létezik: hasonló gondolatok, azonos reakciók, sőt néha az a furcsa érzés is, mintha távolról megéreznék egymást. A modern kor valóságos „két Lotti”-történetei újra és újra bizonyítják ezt. Most három meghökkentő egymásra találásról szóló történetet hoztunk el.

Forrás: Newsday RM
A titokban szétválasztott hármasikrek: Robert, David és Eddy – Egy filmszerű történet
1980 őszén egy visszahúzódó, kissé bizonytalan 19 éves fiú érkezett meg a Sullivan County Community College kampuszára. Ő volt Robert Shafran. A kollégium előtt idegenek ölelgették, a folyosón diákok köszöntek, és lányok integettek neki – olyanok, akiket sosem látott.
„Eddy! Visszajöttél?” – kérdezték. Robert először azt hitte, valami furcsa tévedésről van szó. Néhány órával később azonban egy diáktárs félrevonta, és megkérdezte: „Téged örökbe fogadtak?"
Amikor Robert igent mondott, a fiú elsápadt és azt monda:„ Akkor van valaki, akit látnod kell."
A találkozás
Néhány nappal később Robert egy ház ajtajában állt, és amikor az ajtó kinyílt, olyan volt, mintha tükörbe nézne. A másik fiú, Eddy Galland, pontosan ugyanúgy nézett ki. Ugyanaz a mosoly, ugyanaz a testtartás, ugyanaz a hangszín.
A két fiatal percek alatt testvéri közelséget érzett. Nem volt feszélyezettség, nem volt idegenség, mintha egész életükben ismerték volna egymást. Később mindketten azt mondták: „Olyan volt, mintha egy elveszett részemet kaptam volna vissza”.
A történet a sajtóba került. Egy New York-i fiatal, David Kellman meglátta az újság címlapján a két fiút, és majdnem kiesett a kezéből a lap. Ő is ugyanúgy nézett ki.
Amikor a három fiatal először találkozott, az újságírók azt figyelték, hogy ugyanabban a pillanatban nevetnek, ugyanúgy ülnek le, és ugyanazokat a mondatokat fejezik be egymás helyett. A jelenlévők közül sokan később azt mondták: „Mintha egyetlen személy lenne három testben”.
A furcsa egyezések
A következő hónapokban egyre több megdöbbentő hasonlóság derült ki: mindhárman birkóztak az iskolában, azonos típusú nőkhöz vonzódtak, ugyanúgy reagáltak konfliktushelyzetekben, és még a nevetésük ritmusa is azonos volt.
A testvérek később arról beszéltek, hogy gyermekkorukban gyakran érezték: „valami hiányzik”, bár nem tudták megmondani, mi. Mintha egy láthatatlan kapcsolat hiányzott volna az életükből – egy kapcsolat, amelynek létezéséről akkor még nem is tudtak.
A titok leleplezése
Néhány évvel később kiderült a történet legsötétebb része. Születésük után a hármasikreket szándékosan külön családokhoz adták örökbe egy pszichológiai kutatás keretében. A családoknak nem mondták el, hogy a gyermeknek vannak testvérei, miközben a kutatók évekig látogatták a fiúkat, teszteket végeztek velük, és figyelték fejlődésüket.
A testvérek felnőttként úgy érezték, az életük egy része tudatosan meg lett rendezve. A média érdeklődése és az újraegyesülés eufóriája után mindhármuknál megjelentek a lelki nehézségek. Eddy Galland súlyos depresszióval küzdött, és 1995-ben öngyilkos lett. Többen – köztük a testvérei is – úgy vélték, hogy a gyermekkorban megélt, megmagyarázhatatlan „lelki árvaság”, a testvérektől való tudatos elszakítás és a későbbi felismerés terhe hozzájárulhatott ehhez a tragédiához.
A történet ma is az egyik legismertebb példája annak, milyen etikai határokat léphet át egy tudományos kutatás, amikor emberi sorsokról van szó.

Forrás: New York Daily News
Elyse Schein és Paula Bernstein – A „hiányérzet” története
Elyse Schein és Paula Bernstein ugyanannak a titkos örökbefogadási kutatási programnak voltak részei, amely a hármasikreket is szétválasztotta. A cél itt is az volt, hogy megfigyeljék: a személyiségben mennyi a genetika és mennyi a környezet hatása.
A két lány teljesen különböző családban nőtt fel, és csak 35 éves korukban találkoztak. Amikor először egymásra néztek, mindketten arról számoltak be, hogy azt érezték: „Valami a helyére került”.
Gyermekkorukban mindketten gyakran érezték:
- hogy „nem teljes” az életük,
- hogy valahol létezhet valaki, aki ő maguk,
- és hogy bizonyos döntéseiknél megmagyarázhatatlan ösztönök vezetik őket.
Működött a telepátia, karmikus kapcsolat volt az övék, tudatuk mélyén dolgozott bennük a testvéri szeretet.
Találkozásuk után kiderült, hogy sok apró szokásuk azonos: mindketten írónak készültek, ugyanazokat az ízeket kedvelték, és hasonló módon reagáltak stresszhelyzetekben. A kapcsolatuk gyorsan mély testvéri kötelékké alakult, mintha az elveszett évtizedek ellenére is folyamatos lett volna a kapcsolat.

Forrás: Getty Images North America
Anais Bordier és Samantha Futerman – Az internet korának „csodája”
Anais Bordier Párizsban tanult divattervezést, amikor egy barátja megmutatott neki egy videót egy amerikai színésznőről, Samantha Futermanről. A hasonlóság annyira döbbenetes volt, hogy Anais nyomozni kezdett, és hamar kiderült: ugyanabban a koreai kórházban születtek, ugyanazon a napon. Az első videóhívásuk legendássá vált: mindketten idegesen nevettek, majd percek alatt olyan természetesen kezdtek beszélgetni, mintha régi barátok lennének. Később mindketten azt mondták, hogy egész életükben érezték: valahol létezik valaki, aki pontosan olyan, mint ők.
Találkozásuk után feltűnt az azonos mimika, azonos kézmozdulatok, azonos reakciók meglepő helyzetekben és az azonnali érzelmi közelség. A történetükről dokumentumfilm is készült Twinsters címmel, amely bemutatja egymásra találásuk teljes történetét; a nemzetközi sajtó – többek között a The Guardian beszámolója szerint – a modern kor egyik legismertebb valós ikertalálkozás-történeteként emlegeti. A történetük azért különösen érdekes, mert itt nem tudunk tudatos kísérletről, mégis ugyanaz a láthatatlan kötődés jelent meg, amely a titokban szétválasztott ikreknél is.
Mi volt pontosan ez a kísérlet?
Az 1960-as évek elején indított kutatás célja az volt, hogy hosszú távon vizsgálják a „nature vs. nurture” (öröklődés vagy nevelés) kérdését: mennyire határozza meg a személyiséget a genetika, és mennyire a családi környezet.
A szétválasztott egypetéjű ikreknél a kutatók célja az volt, hogy hosszú távon vizsgálják:
- az intelligencia fejlődését,
- a személyiség kialakulását,
- a mentális betegségek genetikai hátterét,
- és a társadalmi környezet hatását.
Az etikai problémát az okozta, hogy a résztvevő családok többsége nem tudta, hogy a gyermeknek léteznek testvérei, és hogy valójában egy tudományos vizsgálat részei. Testvérek nőttek fel egymástól elszakítva, sokan közülük beszámoltak arról az érzésről, hogy valaki hiányzik az életükből – egyfajta lelki árvaságot éltek meg egész gyermekkorukban.
Olvass tovább!


