Brutális pogány rítustól a vörös rózsáig – a Valentin-nap sötét, meglepő és nagyon is emberi története

szerelem Valentin-nap romantika
Gyertyafény, csokoládé, vörös rózsák, szívecskék minden mennyiségben. A Valentin-napról ma legtöbben ezt a képet hordozzuk magunkban, és sokan legyintenek is rá: „amerikai giccs”, „kereskedelmi ünnep”, „nem nekem való”.

A Valentin-nap eredete és jelentése jóval összetettebb, sötétebb és izgalmasabb annál, mint amit a kirakatok sugallnak. Sőt, ha nagyon őszinték vagyunk, a Valentin-nap története inkább emlékeztet egy vérrel, szenvedéllyel és tiltott szerelemmel teli történelmi drámára, mint egy romantikus vígjátékra.

A Valentin-nap eredete inkább emlékeztet vérrel, szenvedéllyel és tiltott szerelemmel teli történelmi drámára, mint romantikus vígjátékra.
A Valentin-nap eredete inkább emlékeztet vérrel, szenvedéllyel és tiltott szerelemmel teli történelmi drámára, mint romantikus vígjátékra.
Forrás: Shutterstock
  • A Valentin-nap eredete és jelentése.
  • Szent Bálint legendája.
  • Honnan származik a Valentin-nap mint szokás.

Honnan ered a Valentin-nap, avagy mit keres a szerelem egy pogány termékenységünnepen?

A Valentin-nap eredete egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza, ahol február közepén tartották a Lupercalia nevű pogány ünnepet. Ez egy nyers, testi, ösztönös termékenységi rítus volt – borral, áldozati állatokkal, félmeztelen papokkal és korbácsolással. Igen, jól olvasod: a férfiak kecskebőrből készült véres szíjakkal ütlegelték a nőket, mert hitték, hogy ez termékenységet és egészséget hoz. A nők nem menekültek, kifejezetten keresték a „szent ütéseket”.  Ha innen nézzük, a piros szívecskék már egészen szelíd utóéletnek tűnnek.
 

Honnan származik a Valentin-nap mint szokás? Egy pogány világból, amely a testet, az ösztönt és az élet továbbadását ünnepelte, minden finomkodás nélkül.

Szent Bálint legendája – amikor a szerelem bűn volt

A keresztény egyház számára a Lupercalia vállalhatatlan volt. Így született meg a döntés: nem eltörölni kell, hanem átértelmezni.
Ekkor lép a színre Szent Bálint, akinek alakja körül máig több legenda él. A legismertebb történet szerint Bálint pap a 3. században, II. Claudius császár idején titokban szerelmes párokat esketett, miközben a császár megtiltotta a fiatal férfiak házasságát. A szerelem itt nem romantikus póz volt, hanem ellenállás. Bálintot elfogták, bebörtönözték és kivégezték.

A legenda azonban itt válik igazán emberivé: a börtönben megismerkedett az őr vak lányával, akinek visszaadta a látását, majd kivégzése előtt üzenetet küldött neki, amit így írt alá: „A te Valentinod.”

Innen ered a szerelmes üzenetek hagyománya. És innen érthető meg igazán a Valentin-nap eredete és jelentése: nem a tökéletes párkapcsolatról, hanem a kockázatvállalásról, a tiltott szeretetről, az érzelmi bátorságról szól.

Kinek a védőszentje Szent Bálint ?

Nem csak a szerelmeseké. A hagyomány szerint a jegyesek, a házasság előtt állók, sőt a lelki betegek és epilepsziások védelmezője is. Vagyis azoké, akik valamilyen módon sebezhető állapotban vannak.
Ez a tény árnyalja a képet: a Valentin-nap nem a tökéletes Instagram-kapcsolatok ünnepe, hanem azoké, akik mernek érezni.

A Valentin-nap története: mikor lett a szerelem ünnepe február 14-e? 

A szerelmesek ünnepe csak a késő középkorban született meg. Geoffrey Chaucer 14. századi verseiben jelent meg először az a gondolat, hogy február közepén a madarak párt választanak, és velük együtt az emberek is. A legkorábbi ismert Valentin-napi szerelmes levél 1415-ből származik: Orléans-i Károly herceg londoni fogságából írta a feleségének. A gesztus gyorsan divattá vált, olyannyira, hogy V. Henrik angol király már költőt fogadott fel Valentin-napi üzenete megírására. A szerelem ekkor vált írott vallomássá.
 

A 19. században az ünnep új fordulatot vett: Esther Holland amerikai üzletasszony elindította a tömeggyártott Valentin-napi képeslapokat. A viktoriánus Angliában különösen népszerű lett az írásos szerelmi vallomás – diszkrét, romantikus és társadalmilag elfogadható formában.

A Valentin-nap nem csak a szerelmeseké

Finnországban és Észtországban február 14-én a barátok és a barátság napját ünneplik az 1980-as évek óta. Így aztán szerelmesek és nem szerelmesek egyaránt ünneplik ezt a napot. 

Japánban a Valentin-nap teljesen más logika mentén működik: február 14-én a nők ajándékoznak csokoládét nemcsak a párjuknak, hanem akár férfi kollégáknak és ismerősöknek is. A viszonzás egy hónappal később, március 14-én, a White Day-en érkezik, többnyire édesség vagy aprósütemény formájában. 

Dél-Koreában a romantikus naptár még árnyaltabb: aki sem Valentin-napon, sem a White Day-en nem kap ajándékot, április 14-én, a Black Day-en feketebab-szószos tésztával „gyászolja” az egyedüllétet. 


A magyar néphagyományban Bálint-nap nem csupán a szerelemről szólt, hanem a termékenységről és a jövő fürkészéséről is. Úgy tartották, a hideg, száraz idő bő termést ígér, ezen a napon választanak párt a verebek, visszatérnek a vadgalambok, sőt egyes vidékeken ilyenkor madáretetéssel hívták a tavaszt. 
Ez a nap szólhat önmagunkról, a kapcsolatainkról, a kötődéseinkről – vagy akár a hiányainkról is. És persze a romantikáról. Örüljünk, hogy van egy nap, amikor legálisan olvadhatunk. 

Érvelés a Valentin-nap mellett – miért nem kell szégyellni?

Lehet kritizálni, lehet kifigurázni. De van egy erős érv a Valentin-nap mellett: ez az ünnep emlékeztet arra, hogy az érzelmek vállalása mindig bátorság volt.
Az ókorban testi kockázat.  A középkorban vallási és politikai veszély. Ma pedig érzelmi sebezhetőség. És talán ezért él tovább a Valentin-nap, minden giccsen túl.

A szerelmesek ünnepén még több Valentin-napi cikket olvashatsz nálunk:

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.