Ágyasból lett Kína utolsó női uralkodója a „sárkányhölgy”, Cixi császárné
2026.04.05.
Kína utolsó uralkodónője volt Cixi, akinek a neve az ázsiai ország egyik legérdekesebb és legvitatottabb alakjaként íródott be a történelemkönyvekbe. Évtizedekig birtokolta nő létére a császári hatalmat, és képes volt megőrizni a Csing-dinasztiát. Mutatjuk Cixi császárné életét!
Cixi egy olyan korszakban élt, amikor a nőket Kínában távol tartották a befolyásos pozícióktól. Ennek ellenére Özvegy Cixi császárné néven 1861 és 1908 között, 47 évig uralkodott Kínában. Cixi máig az utolsó női uralkodó, aki a trónra került Kínában, és uralkodása nagyban befolyásolta az ázsiai ország történelmét.
Forrás: Archive Photos
- Cixi császárné 1861 és 1908 között, 47 éven át uralkodott Kínában, a birodalom utolsó női uralkodójaként.
- Élete ágyasként kezdődött, de fiának születése után gyorsan hatalmat szerzett, és államcsíny révén régenssé vált.
- Intelligenciája, határozottsága és ékszerek iránti rajongása legendássá tette a Tiltott Városban.
- Fia halála után unokaöccsét, Guangxut tette császárrá, miközben továbbra is irányította a birodalom ügyeit.
- Uralkodása alatt leverte a nagy lázadásokat, modernizálta a hadsereget és az oktatást, valamint jelentős reformokat vezetett be.
Cixi császárné élete ágyasként kezdődött
Cixit már serdülőkorában, 15 évesen kiválasztották Xianfeng császár lehetséges ágyasának, ezért átköltöztették a Tiltott Városba. Kezdetben alacsonyabb rangú ágyasként tartották számon, azonban 1856-ban Cixi megszülte Xianfeng császár egyetlen fiát, Zaichunt. A császár halála után 6 éves fiát megkoronázták, de a birodalom ügyei egy nyolc tisztviselőből álló tanácshoz kerültek megvitatásra. Miután Cixi nem bízott ezekben a tisztviselőkben, néhány hónappal később államcsínyt szervezett, aminek eredményeként fia nagykorúságáig ő lett a régens császárné.
Cixi ekkoriban már ismert volt a intelligenciájáról, valamint határozottsága mellett könyörtelenségéről is. Az özvegy császárné ékszerek iránti rajongásáról is keringtek legendák. Pozíciójának megszilárdítását segítette, hogy tudott írni és olvasni, ezért a törvénykezéshez is konyított. Sokszor „sárkányhölgyként” ábrázolták: ravasz, manipulatív és keménykezű uralkodóként.
A fia halála után is megtartotta a befolyását és hatalmát
1875-ben Cixi fia meghalt, azonban régensként való uralkodása mégsem ért véget. A női császárné nagy szerepet játszott utódjának kiválasztásában: végül négyéves unokaöccsére, Zaitianra esett a választása, akit Guangxu néven császárrá koronáztak. Cixi azonban az uralkodó kiskorúságára tekintettel ismét régensként lépett fel a csecsemőcsászár árnyékában. Tizenkét év elteltével adta át a hatalmát, miután a pekingi Nyári Palotába költözött, ahol hivatalosan visszavonult a politikai vezetéstől, azonban továbbra is beavatkozott a kínai birodalom ügyeibe és a Csing-dinasztiára is nagy befolyása volt. Informátorok és tanácsadók hálózatával vette magát körbe, ezáltal továbbra is hatalmas befolyást gyakorolt a kinevezésekre, a birodalom bel- és külpolitikájára, valamint egyéb államügyekre.
Cixi, az utolsó kínai császárné
Cixi az utolsó kínai császárnéként jelentős intézkedéseket és reformokat is hozott. Leverte a Taiping-lázadást (1850-1864) és a Nian-lázadást (1853-1868), ezáltal a nyugalom és a stabilitás időszakát hozta el Kínában. Kísérletet tett a kormányzati korrupció felszámolására, miközben uralma alatt alapították meg az első külügyi hivatalt is. Nyugati stílusú katonai arzenálokat építtetett és iskolákat hozott létre. Politikai beavatkozásai közül a jelentős volt még az általa indított reformáció és a bokszerlázadás leverése, amely a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen robbant ki.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
