Ágyasból lett királynő – Az első és egyetlen kínai császárnő elképesztő felemelkedése 

A kínai történelem tele van lenyűgöző uralkodókkal, ármánykodásokkal és hatalmi harcokkal, de kevés történet olyan rendkívüli, mint Vu Cö-tien felemelkedése. A hatalmas birodalmat császárok végtelen sora uralta évezredeken keresztül, Vu Cö-tien volt az első, akit hivatalosan is nem császárnéként, hanem kínai császárnőként tartanak számon.  

A történelemben számos uralkodónő prostituáltként kezdte. Az egykori császári ágyasból lett Kína egyetlen hivatalosan elismert császárnője, aki férfiakat megszégyenítő politikai éleslátással és könyörtelenséggel kormányozta az országot. De hogyan tudott egy alacsony társadalmi helyzetből indulva a birodalom legnagyobb hatalmú, véreskezű császárnőjévé válni? 

Út a palotába – Egy ágyas felemelkedése 

Vu Cö-tien 624-ben született, egy viszonylag jómódú, de nem nemesi származású családba. Apja művelt ember volt, aki lánya taníttatására is nagy figyelmet fordított, ami abban az időben rendkívül szokatlan volt egy nő számára. Vu Cö-tien kivételes intelligenciája és ambíciója már fiatalon megmutatkozott. 14 évesen került a császári palotába, amikor a Tang-dinasztia uralkodója, Taj-Cung császár az egyik ágyasává tette. Bár ekkor még alacsony rangú volt, gyorsan kitűnt éles eszével, politikai érzékével és azzal, hogy mindig tudta, kinek kell a kegyeit keresnie. Amikor Taj-Cung meghalt, a hagyományok szerint a császári ágyasokat kolostorba küldték – így került Vu is egy buddhista templomba. 

Itt azonban nem ért véget a története. Taj-Cung halála után a trónt fia, Kao-Cung császár örökölte, aki korábban már felfigyelt a fiatal Vu Cö-tienre. Néhány évvel később Kao-Cung visszahívatta a palotába, és rövid időn belül az első számú ágyasa lett, ezzel háttérbe szorítva a császár hivatalos feleségét és más kedvenc ágyasait. Vu azonban nem elégedett meg ezzel a pozícióval. Tudta, hogy a császárnői cím elnyeréséhez meg kell szabadulnia a riválisaitól – és ezt kellő, sőt kegyetlen hatékonysággal tette meg.

A császárnővé válás rögös útja 

A történet egyik legsötétebb és legvitatottabb része Vu Cö-tien saját gyermekének halálához kapcsolódik. Egyes források szerint Vu megölte saját kislányát, majd a gyilkosságot Kao-Cung császár akkori feleségére, Empress Wang császárnéra és riválisára, a hírhedt Xiao ágyasra kente. Bár az igazságot nehéz megállapítani, az biztos, hogy Kao-Cung elűzte a feleségét és Xiao ágyast is, ezzel Vu Cö-tien császárnővé lépett elő. Ettől kezdve Vu Cö-tien már nemcsak a császár szeretője, hanem a birodalom egyik legbefolyásosabb személyisége lett. Kao-Cung császár gyakran betegeskedett, így Vu egyre nagyobb szerepet vállalt a kormányzásban – sokszor helyette hozta meg a döntéseket. 

Kína első női császára 

683-ban Kao-Cung császár meghalt, és fiuk, Csung-Cung lett az új uralkodó. Azonban Vu Cö-tien nem hagyta, hogy fia önállóan uralkodjon. Mivel Csung-Cung nem volt elég erős vezető, az anyja eltávolította a trónról, és egy másik fiát, Zsuj-cungot nevezte ki császárnak. Ez azonban csak egy átmeneti lépés volt, mert 690-ben Vu Cö-tien hivatalosan is császárrá nyilvánította saját magát, ezzel Kína első és egyetlen női császára lett. Új dinasztiát alapított, és a Tang-dinasztiát egy rövid időre felváltotta a saját Csou-dinasztiájával. 

Egy nő, aki felülírta a szabályokat 

Vu Cö-tien története nem csupán egy ambiciózus nőé, aki a hatalom csúcsára tört, hanem egy olyan szemérmetlen uralkodóé, aki szembe mert menni a kor normáival. Kínában évszázadokon át lehetetlennek tartották, hogy nő vezesse az országot, de Vu bizonyította, hogy egy nő is lehet zseniális stratéga, kegyetlen politikus és reformer egyszerre.

A császárnő uralma: brutalitás vagy reformok? 

Vu Cö-tien uralkodását sokan kegyetlenséggel és véres tisztogatásokkal társítják. A véres uralkodónő megszabadult mindenkitől, aki veszélyeztette a hatalmát, és a riválisai sokszor gyanús körülmények között haltak meg. Kémhálózatot épített ki, és azokat, akiket árulással gyanúsított, gyakran kivégeztette. Ugyanakkor uralkodása nemcsak véres intrikákról szólt. Számos reformot vezetett be, amelyek hosszú távon megerősítették Kínát. 

Főbb reformjai: 

• Képzett emberek a hivatalokban – A korrupt arisztokraták helyett tehetséges, tanult hivatalnokokat nevezett ki. 
• Buddhizmus támogatása – Ezzel csökkentette a konfuciánus hagyományok nőellenes befolyását. 
• Gazdasági fejlődés – Mezőgazdasági reformokat vezetett be, amelyek növelték az élelmiszer-termelést. 
• Nők szerepének növelése – Noha Kína továbbra is patriarchális társadalom maradt, Vu példája erősítette a nők politikai szerepvállalását. 

A bukás és az öröksége 

Vu Cö-tien 80 éves koráig uralkodott, de idős korában egyre kevesebb befolyása volt, és végül 705-ben puccsal távolították el a hatalomból. A Tang-dinasztia öröksége helyreállt, és a császárnő éveit fokozatosan eltörölték a hivatalos történelemből. Halála után sokan démonizálták, és próbálták úgy beállítani, mint egy kegyetlen zsarnokot. Azonban a modern történészek elismerik, hogy Vu Cö-tien rendkívüli politikai tehetséggel és határozottsággal vezette Kínát, és bár brutális eszközökhöz folyamodott, uralkodása alatt az ország stabil és virágzó maradt. 

Tekints meg további női történelmi alakokról szóló cikkeinket: