2026.04.05.
A történelmi időkben teljesen más dimenzióban éltek az emberek, az őrület igazán csak húsvétkor szabadult el. Összeszedtük a legfurcsább húsvéti szokásokat a történelemből.
Régi korokban még merőben eltérő világlátással élték életüket a hétköznapi emberek, ami igencsak bizarr, szokatlan húsvéti szokásokhoz vezetett. Pogány tradíciók keveredtek a keresztény tanításokkal, helyi babonák türemkedtek be a mindennapok gondolkodásába. Mivel a húsvét mindig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, az eseménynek vallástól függetlenül komoly szerepe volt. Lássuk hát, hogyan ünnepelték őseink Jézus feltámadását!
Forrás: Getty Images
Érdekes húsvéti szokások a történelemben
- A keresztény és pogány hiedelmek, babonák furcsa elegyet alkottak.
- A legbizarrabb történelmi húsvéti szokások némelyike a mai napig él.
Húsvéti szokások a történelemben – 5 bizarr tradíció
A húsvét 2026-ban április 5-re esik. Furcsa belegondolni, de külső szemmel a locsolkodás és a magyar húsvéti szokások éppoly bizarrak, mint a cikkben felsorolt tradíciók.
1. Sötét misék a középkorban
A merev vallásos középkorban nagypénteken tartották a sötét miséket, melyek a feljegyzések alapján leginkább egy horrorfilmes szekta gyűléseire emlékeztettek. Ugyanis miután lement a nagycsütörtöki szent liturgia, a hívek elbontották az oltárokat, melyet gallyakkal borítottak, mintegy jelképezve Krisztus megkorbácsolását. Az előkészítés után eljött a sírba tételi istentisztelet, melynek helyszínét rendszerint mezítláb, kúszva közelítették meg a hívek. Azonban a sötét mise (latinul Tenebrae) legbizarrabb része mégis az volt, hogy teljes sötétségben tartották, jelképezvén, hogy olyankor sötétség borult a világra; egy szem gyertya égett, Krisztus fényét jelképezve.
2. Miért robbantanak szekeret az olaszok?
1099-ben egy Pazzino nevű firenzei férfi a keresztes hadjáratból visszatérvén három kovakővel tért vissza, mely a Szent Sírból származott. Noha a kövek eredetiségét nem tudták bizonyítani a középkori olaszok hittek neki, ami az olasz húsvéti szokások legtüzesebbikét inspirálta. Ugyanis Firenzében kialakult a hagyomány, hogy a kovakövekből tüzet gyújtottak, amit fáklyákkal vittek végig a városon. A 15. századra a Scoppio del Carro igazi csinnadrattává alakult: egy többszintes, gyertyákat és tűzijátékokat szállító kocsit tolnak a katedrális elé, amit aztán egy galamb alakú rakétával lobbantanak lángra.
A gyújtórakéta állítólag a mai napig az ősi kovakövet tartalmazza. Jó nagyok lehettek, ha majd’ ezer év alatt sem fogytak el.
3. Az angol Hock hétfő
A középkori angol jobbágyok körében húsvét utáni második hétfőn vagy kedden tartották a Hock Monday vagy agyszerűen Hockday népszokását, amikor a környék asszonyai pénzt gyűjtöttek jótékony célra. Semmit nem bíztak a véletlenre, mivel a lányok elfogdosták és megkötözték a helyi férfiakat, akiket csak váltságdíj ellenében engedtek szabadon. A férfiúk bosszúja sem maradt el, mivel a következő napon, Hock Tuesday napján pedig a nőket ejtették fogságba ugyanígy. Érdekesség, hogy még a királyi családban is dívott a hagyomány, például I. és II. Eduárd király is jótékony fogságba esett. Ebben a menyasszonyrablásra emlékeztető húsvéti szokásban az az igazán meglepő, hogy az egyház szigorúan tiltotta a hasonló illetlen viselkedést, de úgy tűnik, hogy az adományok fejében szemet hunytak a dolog felett.
4. Skandináv húsvéti boszorkányok
A tűzfegyverek megjelenése nem csupán a hadviselést, de a húsvéti hagyományokat is megváltoztatta. Ugyanis élt egy szokás Svédországban, miszerint nagypéntek előtt seprűnyélen lovagolva (nyelegelve?) összegyűlnek a Blåkulla nevű szigeten, ahonnan aztán húsvét vasárnap kirajzottak. Hogy a gonosz vasorrú bábák ne árthassanak a népnek, ilyenkor máglyákat gyújtottak, keresztet rajzoltak az ajtókra, miután pedig mindenki számára elérhetővé vált a puskapor, a levegőbe lövöldöztek.
A húsvéti hagyományt ma is őrzi az a szokás, hogy húsvétkor boszorkánynak öltöznek a gyerekek, a szokás pedig Finnországban is gyökeret eresztett.
5. Diadalív kenyérből és gyógynövényből
Már megint az olaszok! Szicília egyik legérdekesebb, mai napig élő tradícióját a szükség szülte. Ugyanis az Itáliai szigeten szokás volt a 17. században, hogy a településekre érkező uralkodók tiszteletére márványból és drágakövekből emeltek diadalívet. Igen ám, csakhogy San Biagio Platani szegény, mezőgazdasági munkára kevésbé alkalmas vidék volt, nem tellett hát nekik olyan úri huncutságokra, mint a márvány, így improvizálni kényszerültek. Előkelő anyagok helyett kenyérből, termésekből, illetve növényszárakból készítettek diadalíveket, mely szerénysége ellenére pompás látványt nyújtott. Miután a nemesek nem követelték a díszes fogadtatást a kenyérdiadalív szépen lassan egyházi, húsvéti szokások közé emelkedett, melyet a mai napig követnek a szicíliai városban.
Húsvéti szokások a világban
A legtöbb furcsa tradíció eredete a régmúltba vezethető vissza, amikor a helyi hagyományok, folklór, babonák, illetve lehetőségek miatt igencsak szokatlanná váltak. Igazán abba furcsa belegondolni, hogy a fent felsorolt húsvéti szokások a maguk korában egyáltalán nem keltettek megütközést, csupán mai szemmel tűnnek bizarrnak.
Ismerd meg a húsvéti hagyományok színe-javát:
