Bálok, botrányok, titkos szerelmek – Így élt a 19. század legnagyobb sztárírója, Jókai Mór
2026.02.18.
A 19. század ünnepelt írója nem csak könyveivel hódított. Jókai Mór igazi celeb volt: szerelmei, botrányai és sikerei egész Magyarországot lázban tartották.
1825. február 18-án született a magyar romantikus regényirodalom legnagyobb alakja. Jókai Mór élete legalább annyira fordulatos volt, mint a regényei: félős, betegeskedő gyerekként indult, majd a forradalom hőse, ünnepelt író, végül botrányoktól hangos szerelmi történetek főszereplője lett. Jókai Mór regényei mögött egy rendkívül izgalmas, néha kifejezetten bulváros magánélet húzódik.
Forrás: Fortepan / SK
- Jókai Mór leghíresebb művei: Az arany ember, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok, És mégis mozog a föld, Szegény gazdagok stb.
- Mindkét házassága nagy botrányt kavart: magánélete címlapokra került, az egész ország róla beszélt – igazi korabeli celebnek számított, a 19. század sztárja volt.
- Márciusi ifjú és országgyűlési képviselő volt, írófejedelemként a kor sztárjaként ünnepelték mindenütt, számos tudományos és irodalmi testület oszlopos tagja volt.
Jókai Mór, a félénk kisfiú, akiből legenda lett
Komáromban született Jókay Móric néven, nemesi családban. Gyermekkorában gyakran betegeskedett, emiatt családja rendkívül féltette: még az iskolába is sokáig elkísérték, pedig az alig néhány percnyire volt az otthonuktól. A kisfiú sok mindentől félt – a kutyáktól, idegenektől, sőt attól is rettegett, hogy élve temetik el –, ezért inkább otthon játszott, olvasott, álmodozott. Barátai később tréfásan „Móric leányasszonynak” is nevezték érzékeny, visszahúzódó természete miatt.
A könyvek azonban már korán megnyitották előtte a világot: több nyelven beszélt, kilencévesen versei nyomtatásban jelentek meg, és hamar eldőlt, hogy az irodalom lesz az útja.
Nevének alakulásához egy ismert anekdota is kapcsolódik: amikor egyik barátja tréfából „Jókay Mór úrnak” címezte levelét, ő visszaírt „Tóth Lőr úrnak” – a névhasználat végül rajta ragadt. Később, a forradalom idején az „y” helyett „i”-re váltott, és Jókai Mór néven vált ismertté.
Márciusi ifjú és közéleti szereplő – Jókai Mór fiatalon
A fiatal Jókai a Pilvax kávéház körének meghatározó alakja lett, és a márciusi ifjak között vett részt az 1848-as forradalom eseményeiben. Újságíróként, szerkesztőként és később országgyűlési képviselőként is aktívan szerepet vállalt a közéletben, így pályája a kezdetektől egyszerre volt irodalmi és politikai.
Legendás munkafegyelme ekkor alakult ki: hajnalban kelt, délelőtt tízig megírta az aznapi penzumot, és ezt a rendszert egész életében tartotta. Ennek köszönhetően születhetett meg az óriási életmű: több mint száz regény és számtalan novella, publicisztika kötődik a nevéhez; újságíróként több álnevet is használt, legismertebb a Kakas Márton, amely alatt szatirikus és politikai írásokat közölt, de gasztronómiai témájú cikkek, receptek is kapcsolódnak a nevéhez.
Botrányos szerelem: Laborfalvi Róza és Jókai Mór
Jókai Mór szerelmi élete legalább annyira fordulatos volt, mint a regényei. Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza ünnepelt színésznő a forradalom napjaiban került közel hozzá; a legenda szerint a színpadon saját kokárdáját tűzte az író mellére. A jelenetet később Mikszáth Kálmán így idézte fel:
Levett egy kokárdát és Jókai szíve fölé tűzte… ez a jutalom egy egész életre szól.
A kapcsolatot a család és a barátok – még Petőfi is – ellenezték, Jókai anyja pedig egy időre ki is tagadta fiát. A házasság komoly bulvárbotrányt is kavart, hiszen a színésznő idősebb volt, ráadásul korábbi kapcsolatából törvénytelen gyermeke született. A házasság azonban tartósnak bizonyult. Bár közös gyermekek nem születtek, felesége lányát Jókai sajátjaként nevelte, nevére is vette.
A kapcsolatukat számos legenda övezte: például sokáig beszédtéma volt, hogy a kor ünnepelt színésznőjeként Laborfalvi Róza kezdetben jelentősebb jövedelemmel rendelkezett, így a fiatal író pályája elején részben az ő keresetéből tartották fenn közös háztartásukat, ami a 19. századi társadalmi viszonyok között szokatlannak és botrányosnak számított.
Újabb botrány: a második feleség
Laborfalvi Róza halála után az idős író újra a bulvárlapok kedvence lett. Jókai Mór második felesége, Nagy Bella több mint 50 évvel volt fiatalabb nála, kapcsolatuk hatalmas társadalmi vihart kavart.
Sokan érdekházasságnak tartották, Bellát aranyásónak vélték, mások szerint viszont valódi érzelmek kötötték össze őket. Az biztos, hogy az író ekkor is aktív maradt: dolgozott, utazott, és tovább gyarapította életművét – fiatalon tartotta őt a fiatal színésznő.
A hétköznapi zseni: gasztronómia, hobbik és legendák
Jókai Mór élete nemcsak az irodalomról szólt: rajzolt, faragott, szőlőt művelt, csillagászkodott, és szeretett főzni is.
Kedvenc fogása a róla elnevezett Jókai-bableves, amely a balatonfüredi nyarak emlékét őrzi.
Valódi sztárnak számított: amikor egy városba látogatott, gyakran ünnepségeket, díszvacsorákat vagy bálokat rendeztek a tiszteletére, ahol a helyi elit igyekezett személyesen találkozni vele.
A társasági életet és a kávéházi beszélgetéseket kifejezetten élvezte, jelenléte egy-egy rendezvényen önmagában eseménynek számított.
Jókai Mór halála, egy ország gyászba borult
1904. május 5-én, Budapesten hunyt el Jókai tüdőgyulladás következtében. Halála az egész országot megrendítette, temetése pedig hatalmas nemzeti eseménnyé vált: a királyi udvar, miniszterek, a parlament tagjai, művészek és olvasók ezrei kísérték utolsó útjára, a korabeli lapok heteken át írtak róla, címlapokon számoltak be a gyászszertartásról. Amikor Jókai Mór meghalt, az írófejedelem, az országgyűlési képviselő és a társasági élet egyik legnagyobb alakja, a sztár távozott.
Irodalmi öröksége máig él, és a családi vonalon is tovább öröklődött: Jókai Anna, az író rokoni leszármazási ágához tartozó alkotó szintén jelentős író lett – Jókai neve így nemcsak a múlt része, hanem a magyar kultúra ma is élő része.
Az örökségi per – családi botrány a temetés után
Jókai halála után látványos családi botrány robbant ki: az író végrendeletében teljes vagyonát feleségére, Nagy Bellára hagyta, amit nevelt lánya, Fesztyné Jókai Róza – a festő Feszty Árpád felesége – bíróságon támadott meg.
A per során súlyos vádak kerültek a sajtóba: a kereset szerint Bella „ütötte, legyalázta, leköpte, öngyilkossági kísérletig üldözte, ruháitól megfosztva fogolyként elzárta, éheztette” az idős írót. Jókai Róza azt is állította, hogy az özvegy „megtévesztette őt felőlem való véleményében, és azt szuggerálta neki, hogy tébolydába akarom záratni”. Bár a vádakat végül nem sikerült bizonyítani, a botrány hónapokig uralta a címlapokat, és tovább erősítette azt a képet, hogy Jókai Mór élete még halála után is regénybe illő fordulatokat tartogatott.
A hosszan elhúzódó jogvita végül egyezséggel zárult: Jókai Róza részesedést kapott a művek jogdíjaiból, később azonban végleg lemondott az örökség további részéről.
Olvass tovább!
