Sokkoló előrejelzés: ennyivel lesz melegebb Magyarország éghajlata a század végére
2026.05.20.
A század végére akár 3-4 Celsius-fokkal is emelkedhet az éves középhőmérséklet Magyarországon, a nyarak szárazabbá és aszályosabbá válhatnak, és a hőség a levegőminőségre is hatással lesz. Kutatások szerint a Kárpát-medence időjárása átalakulóban van, és a régi meteorológiai tapasztalatok egy része többé nem használható biztos támpontként.
Nem kérdés, hogy a klímánk változik, a korábban ismert népi megfigyelések sem állják meg a helyüket. De mi lesz ennek a vége? Milyen éghajlati viszonyokra készülhetünk Magyarországon 2100-ig?
Forrás: Shutterstock
A kutatók nagy mennyiségű meteorológiai adatot dolgoztak fel: a nyers adatokat digitalizálták, egységesítették, és kiszűrték belőlük a mérési hibákból vagy módszertani változásokból eredő torzulásokat. Szépszó Gabriella, a klimatológiai és kutatás-fejlesztési igazgatóság vezetője elmondta, hogy ezekre az adatokra épültek az évszázad végéig futtatott modellek. A szélesebb közönség számára is elérhető lesz Magyarország digitális éghajlati atlasza, amely várhatóan június első hetében indul a klimadat.met.hu oldalon.
Magyarország éghajlatára is hatással lesz a globális felmelegedés
A modellek egybehangzóan melegedést jeleznek. Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa szerint a legpesszimistább forgatókönyv alapján a középhőmérséklet emelkedése elérheti a 3 Celsius-fokot. Bár éves szinten akár több csapadék is hullhat, ez főként télen jelentkezhet, a nyári hónapok pedig egyre szárazabbá válhatnak. A városokra különösen veszélyes ez a helyzet. Budapest átlaghőmérséklete a század végére 1,7-3,9 fokkal, Szegedé 1,6-3,5 fokkal nőhet. A 25 fok feletti nyári napok száma is emelkedik: Szegeden a század közepére már 90-100 ilyen nap is lehet, körülbelül tízzel több, mint Budapesten. A világosabb tetők és burkolatok a felszíni hőmérsékletet akár tíz fokkal is csökkenthetik.
A levegőminőségben vegyes változások várhatók. Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési osztály munkatársa szerint több klasszikus légszennyező anyag mennyisége csökkenhet, például a nitrogén-dioxidé a közlekedési kibocsátás mérséklődése miatt. A PM10 azaz a szálló por mennyisége vidéken csökkenhet, városokban viszont a lakossági fűtés és az ipar miatt kissé emelkedhet.
A legnagyobb gondot a talajközeli ózon jelentheti. Ennek koncentrációja főként augusztusban nőhet meg, mert a melegebb idő felgyorsítja a képződéséhez szükséges kémiai folyamatokat. Ez nemcsak az emberi környezetet terhelheti, hanem a növényzetet is károsíthatja: a fák kiszáradását és mezőgazdasági terméskiesést is okozhat.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
