Miért emlékszünk sokkal tovább a bántásra, mint egy kedves szóra? – Ezért marad bennünk olyan sokáig a tüske

Shutterstock - Phovoir
pszichológia negatív élmény pozitív visszajelzés emlékezet Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
Egy bántó mondat évekkel később is visszhangozhat bennünk. Az emlékezet a fájdalmas élményeket gyakran erősebben őrzi, mint a kedves szavakat.

Sokan tapasztalják, hogy egyetlen rossz megjegyzés sokkal tovább velük marad, mint számos őszinte dicséret. Ennek oka nem csupán az érzékenységünkben rejlik: az emlékezet úgy működik, hogy a kellemetlen tapasztalatokat fontosabbnak jelöli, ezért azok mélyebben és tartósabban rögzülnek bennünk.

Az emlékezet a fájdalmas szavakat mélyebben őrzi, mint a kedves pillanatokat.
Az emlékezet a fájdalmas szavakat mélyebben őrzi, mint a kedves pillanatokat.
Forrás:  123rf.com

Miért rögzíti erősebben a negatív élményeket az emlékezet?

Van az a pillanat, amikor valaki odavet egy félmondatot – talán csak futólag, talán nem is rossz szándékkal –, és mi még hetekkel, hónapokkal, sőt akár évekkel később is visszahalljuk magunkban. Eközben tíz őszinte dicséret is képes szinte nyomtalanul eltűnni. Egy bók jólesik egy percre, egy sértés viszont sokszor szinte beleég az emlékezetünkbe.
És bár sokan azt hiszik, ez túlérzékenység, valójában ennél sokkal mélyebb oka van: az agyunk egyszerűen így működik.

Az agyunkat nem boldogságra, hanem túlélésre tervezték

A pszichológiában régóta ismert jelenség a negativitási torzítás, vagyis az, hogy az emberi idegrendszer a negatív élményeket erősebben érzékeli és tartósabban raktározza el, mint a pozitívakat – írja a Science Alert.
Ennek evolúciós oka van.

Őseink számára nem az volt a legfontosabb, hogy emlékezzenek arra, melyik bokor mellett volt kellemes a napsütés, hanem sokkal inkább az, hogy hol támadt rájuk ragadozó, melyik növény bizonyult mérgezőnek, vagy mikor fenyegette őket a közösségből való kirekesztés. A túlélés szempontjából ezeknek az információknak a megőrzése sokkal fontosabb volt, mint a kellemes élmények felidézése. A túlélés szempontjából a veszélyre való emlékezés fontosabb volt, mint a kellemes élmények megőrzése. 

Ez a régi biológiai, neurológiai program pedig ma is működik bennünk, csak ma már a fizikai veszély helyett sokszor egy bántó mondat aktiválja.

Egy sértés szó szerint mélyebbre jut

Amikor valaki megbánt minket, az agy egyik kulcsterülete, az amigdala, vagyis az érzelmi riasztóközpont azonnal működésbe lép.  Ez jelzi a szervezetnek: Figyelj, ez fontos! Erre emlékezned kell! Ilyenkor stresszhormonok – például kortizol – szabadulnak fel, amelyek segítik a negatív élmény mélyebb memóriába rögzülését.

A dicséret ezzel szemben kellemes érzést okoz, dopamint szabadít fel, de sokkal ritkábban indít el olyan erős idegrendszeri reakciót, mint egy sértés.
Ezért történik az, hogy a bók jólesik, a bántás viszont bennünk marad. 

Meglepő szám: akár kétszázszor tovább őrizhetjük a rosszat

Egyes pszichológiai megfigyelések szerint egy negatív élmény akár kétszázszor hosszabb ideig is jelen lehet az emlékezetünkben, mint egy pozitív visszajelzés.

Míg egy kedves mondat néhány nap alatt elhalványulhat, addig egy fájdalmas megjegyzés: 

A negatív érzelmi emlékek akár 15–20 évig is aktívan jelen lehetnek, különösen akkor, ha szégyen vagy elutasítás kapcsolódik hozzájuk.

Miért fáj ennyire a társas bántás?

Az ember számára a közösséghez tartozás mindig létkérdés volt. Régen a kiközösítés valódi életveszélyt jelentett. 
Ezért az agy a társas elutasítást ma is veszélyként kezeli.

Egy bántó mondat nem csupán szavakból állhat:

  • megkérdőjelezheti az értékünket, 
  • bizonytalanságot kelthet, 
  • régi sebeinket is felszakíthatja. 

Vagyis nem egyszerűen a mondatra emlékszünk, hanem arra az érzésre is, amit kiváltott.

Nem a bók kevés, hanem a rossz hangosabb

A jó élmények gyakran csendesebbek:

  • természetesnek vesszük őket, 
  • gyorsabban továbblépünk rajtuk, 
  • kevésbé elemezzük őket. 

A negatív élmény viszont szinte követeli a figyelmünket: Miért mondta? Igaza van? Mit kellett volna válaszolnom?
Ez a belső újrajátszás pedig tovább mélyíti az emléket.

Mennyi pozitív kell egyetlen negatív ellensúlyozására?

Kapcsolatkutatók szerint egyetlen negatív megjegyzés hatásának ellensúlyozásához akár öt-hét pozitív élményre is szükség lehet.
Ez megmagyarázza, miért tud egyetlen rossz mondat elrontani egy napot, egy kapcsolatot, néha akár az önbizalmunkat is. 

Mit tehetünk a belső tüske ellen?

Bár a negatív emlékek természetesebben kapaszkodnak meg bennünk, tudatosan lehet rajtuk enyhíteni.
Segíthet:

  • a dicséretek tudatos felidézése, 
  • a pozitív visszajelzések leírása, 
  • a bántó mondatok újraértelmezése, 
  • annak felismerése, hogy mások szavai nem mindig rólunk szólnak. 

Mert bár az agyunk a veszélyt keresi, a lelkünknek mégis arra van szüksége, hogy a jót is megtanuljuk komolyan venni.

Az, hogy tovább emlékszel a fájdalomra, mint a kedvességre, nem gyengeség, nem a negatív személyiség jele.
Ez egyszerűen emberi. Evolúciós program fut benned is. 
Az igazi kérdés nem az, hogy miért marad bennünk a rossz, hanem az, hogyan tanulhatjuk meg, hogy a jó is maradjon, hogy erősítsen minket.

Olvass tovább!

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.