Holiday blues: tényleg létezik a nyár és a nyaralás utáni depresszió?

A kutatások azt mutatják, hogy a nyaralás általában javítja a jóllétet, csökkenti a stresszt és a kimerültséget. A kérdés inkább az, hogy mi történik akkor, amikor ez az időszak véget ér. Egy korábbi metaanalízis szerint a pozitív hatások viszonylag gyorsan csökkennek a munkába való visszatérés után, míg egy 2025-ben megjelent, jóval nagyobb elemzés arra jutott, hogy a nyaralás jótékony hatása valójában erősebb és tartósabb lehet, mint korábban gondolták – de a visszaállás így is sokaknál átmeneti érzelmi hullámvölgyet okoz.

Miért érezzük magunkat rosszul a nyaralás után?

A háttérben több tényező is dolgozik egyszerre.

Az egyik legfontosabb a kontraszthatás. A nyaralás során több új inger, több pihenés, több társas élmény és gyakran több napsütés ér bennünket. Az agy alkalmazkodik ehhez az állapothoz, ezért amikor egyik napról a másikra visszatérünk az e-mailekhez, határidőkhöz és a monotonabb napi rutinhoz, a különbség sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

Emellett a szabadság alatt sokan valóban regenerálódnak: többet alszanak, többet mozognak, több időt töltenek a természetben és a szeretteikkel. Ezek mind olyan tényezők, amelyek bizonyítottan javítják a hangulatot és csökkentik a stresszt. A hazatérés után ezek közül több egyszerre szűnik meg.

A munkahelyi tényezők is fontosak. Ha valaki eleve kiégett, túlterhelt vagy elégedetlen a munkájával, a szabadság csak átmeneti megkönnyebbülést jelenthet. Egy klasszikus vizsgálat szerint a kiégés érzése ugyan csökken a nyaralás alatt, de néhány hét alatt fokozatosan visszatérhet a korábbi szintre.

Nyár vége: nem csak a nyaralás hiányozhat

A nyár végének külön pszichológiai jelentősége is van.

Sokan ilyenkor számot vetnek azzal is, hogy sikerült-e megvalósítaniuk a nyárra tervezett célokat. Ha valaki úgy érzi, „elment mellette a nyár”, az tovább erősítheti a csalódottság érzését.

Holiday blues vagy depresszió? Nem ugyanaz

A holiday blues többnyire:

• néhány napig vagy legfeljebb 1-2 hétig tart;
• elsősorban a rutinba való visszailleszkedéssel függ össze;
• fokozatosan javul, ahogy visszaáll a megszokott élet.

A major depresszió ezzel szemben diagnosztizálható mentális zavar, amely legalább két héten át fennálló, tartós lehangoltsággal vagy érdeklődésvesztéssel jár, és jelentősen rontja a mindennapi működést. Gyakran alvászavar, étvágyváltozás, koncentrációs nehézség, reménytelenség vagy akár öngyilkossági gondolatok is társulhatnak hozzá. Ilyen esetben már szakember segítségére van szükség.

Mit tehetünk ellene?

A pszichológusok szerint a legjobb stratégia nem az, hogy „egyik napról a másikra” visszarázódunk. Érdemes, ha lehet, egy puffernapot hagyni a hazatérés és a munkakezdés között. Ez időt ad a kipakolásra, a pihenésre és a fokozatos átállásra.

A kutatások szerint különösen fontos a megfelelő alvás, a rendszeres testmozgás és az, hogy a hétköznapokba is becsempésszünk olyan élményeket, amelyek a nyaralást idézik: egy esti séta, egy új kávézó kipróbálása vagy egy hétvégi kirándulás is segíthet fenntartani a jó közérzetet. A természetben töltött idő önmagában is kedvezően hathat a hangulatra, bár a kutatások szerint ennek mértéke egyénenként eltérhet.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Ha a rosszkedv nem múlik el két hét után sem, egyre súlyosabbá válik, tartós alvás- vagy étvágyzavar jelentkezik, romlik a munkateljesítmény, vagy a mindennapi feladatok is nehézzé válnak, már nem érdemes egyszerű holiday bluesként tekinteni rá.

Ilyenkor érdemes háziorvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni, mert előfordulhat, hogy a nyaralás utáni lehangoltság valójában egy már meglévő depressziós epizódot vagy kiégést fed fel.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.