Ritka fotók és történetek II. Erzsébet brit királynő életéből: fotók

1991-ben nagy port kavart, amikor a The Sun kiderítette, hogy az anyakirálynőnek – bár mindenáron megpróbálta eltitkolni – volt 5 súlyosan fogyatékos unokatestvére. Nem visszamaradottságuk okozta a közfelháborodást, hanem annak ténye, hogy Elizabeth Bowes-Lyon és családja még életükben halottnak tüntették fel őket, így az anyakirályné hamis adatokat szolgáltatott a brit nemesség évkönyvébe. Később kiderült az is, hogy a család őriz egy igen sötét titkot. Az 1822-ben született dédnagybácsi olyan mértékű visszamaradottságban szenvedett, hogy a környéken csak Glamis-szörnyeként emlegették. Családja szégyellte, ezért egyszer csak bejelentette a halálát, de az igazság ennél sokkal fájóbb; élete végéig a kastély egyik eldugott szobájában élt. A palota semmiféle nyilatkozatot sem adott ki az ügy kapcsán.

Úgy tartják, hogy Elizabeth Bowes-Lyon először nem is akart hozzámenni Albert György yorki herceghez, mivel nem akart bekerülni a királyi családba. Végül a szerelmes férfi elérte célját, és 1923-ban összeházasodtak.

Erzsébet hercegné és később királyné imádta a lányait, nagyon meghitt és bensőséges kapcsolata volt velük.

II. Erzsébet királynő 1926. április 21.-én született Londonban, Elizabeth Alexandra Mary Windsor néven. Egyetlen testvére, Margit hercegnő 1930. augusztus 21-én követte őt. Később a snowdoni gróf és grófné címet adományozta neki és újdonsült férjének, Anthony Armstrong-Jones fényképésznek a királynő, vagyis a nővére.

Életének első tíz évében Erzsébet hercegnő még csak nem is sejtette, hogy egyszer ő lesz Anglia királynője. Amikor nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról és édesapja került a helyébe, tudatosult csak benne, hogy egyszer majd az ő fejére fog kerülni a korona.

Erzsébet hercegnő tinédzser volt, amikor kitört a II. világháború. Segédszerelőként és tehergépkocsi-vezetőként ő volt a brit királyi család egyetlen női tagja, aki csatlakozott a fegyveres erőkhöz.

Ezen a fotón a fiatal nővérek, II. Erzsébet és Margit látható. A két nővér jó viszonyt ápolt egymással, de a későbbi koronázás megváltoztatta a kapcsolatukat. A 22 éves Margit beleszeretett a nála 16 évvel idősebb, elvált, kétgyerekes királyi pilótába, Peter Townsendbe. Ám a frissen megkoronázott királynő nem támogatta a házasságot, sőt ezzel az egyház és a miniszterek is egyetértettek. Végül Margit lemondott a férfiról, akit később Brüsszelbe helyeztek át.

1947-ben, Erzsébet hercegnő hozzáment harmad-unokatestvéréhez, Fülöp görög és dán királyi herceghez, akibe még fiatal korában szeretett bele. A frigy kedvéért Fülöp lemondott címeiről, és felvette az anglikán vallást, valamint megkapta a brit állampolgárságot és az Edinburgh hercege címet. Az akkori politikai helyzetre való tekintettel, az esküvőre nem kaptak meghívást a német királyi udvar tagjai.

II. Erzsébet gyermekei voltak az első királyi csemeték, akik iskolába jártak, nem pedig otthon, magánoktatókkal tanultak.

Uralkodása ugyan közvetlenül apja halálát követően megkezdődött, de koronázására csak 1953. június 2-án került sor.

II. Erzsébet volt az első brit uralkodó az anglikán egyház megalapítása óta, aki ellátogatott a Vatikánba. 1980 októberében találkozott II. János Pál pápával, aki később „melegnek és nyugodtnak” jellemezte a királynővel történt találkozóját.

1986 októberében II. Erzsébet és Fülöp hivatalos útja Kínában vezetett. Tettük nagy jelentőséggel bírt, mivel rajtuk kívül, a brit királyi család más tagja sosem látogatta meg a kommunista országot.

II. Erzsébet 66 éve királynő, ezzel pedig ő a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó. Minden idők leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodóinak listáján a 14., de a nők közül az első helyen áll.