Már megvolt a jegyem a lemezbemutatóra, turkáltam egy pólót is a bulira, amikor végre, kevéssel a rendezvény előtt meghallgattam a Kiscsillag új albumát. Akkor azt gondoltam, hogy jó, szép ez, meg jószagú, olyan kis kellemes. Hánykolódunk majd rá kicsit az A38-on, nyáron meg majd ülünk rá az orfűi porban, és dúdolgatjuk A kis óceánt a sör mellé. Aztán március első hétvégéjén bemutatták a Szelest.

De mikor fogunk felugrani?

Tettem fel magamnak a kérdést, amikor a fedélzetre léptem. Nem hittem volna, hogy negyed kilenckor majd későknek számítunk, de így történt. Ha nyolc, akkor nyolc a kezdés, így a ruhatároslány mosolyára várva már hallottam Lovasi átható orgánumát. Az átható szinonimája még az erős, az intenzív, a mélyenszántó, a mély és az átütő. Nos, ezek mind jellemzőek arra a hangra. Pisi, mosdó, rúzs, és éreztem, hogy mozdul alattam a hajó. Az emberek mégiscsak felugranak, gondoltam, és megsürgettem a csajokat. Szakadt az eső, így vízesek voltunk, de kíváncsiak, és mint mindig, szerelmesek.

Kígyó, béka, a sólyom néha, a medvék, a málnák, mind a földön csinálják.

Aztán felugrottunk

Bort vettünk az íze kedvéért, majd olyan közel mentünk, amennyire csak pofátlanságunk engedte. Tolongás közben felöltött egy négy évvel ezelőtti ZP-s koncertélmény, ahol András fekete ingben zenélt. Azóta szomjazzuk, hogy újra megtegye, de úgy tűnik, csak olyan fellépéseket fogunk ki, amelyeken kékesfehéresszürkében lép színpadra. Így esett ez most is.

Forrás: Facebook/Kiscsillag zenekar hivatalos oldala

Ahogy az egy tökéletesen felépített lemezbemutatótól elvárható, mesterien vegyítették a teljesen újakat a jól ismert dalokkal. Így ha az ing nem is, az ismerős dallamok hamar előcsalogatták a hőn áhított Kiscsillag-érzést. Álltak a férfiak, mi pedig oly sok idő után végre ismét felugrottunk.

Ott állnak férfiak, sör- meg borszagúak, állnak a férfiak, állnak a férfiak. Nézik, kit lehet megdugni, sohasem fogják megunni „Azt nézd, milyen!” – mondják, és oldalba basszák akkor egymást.

Andás megfeszül és lecsap

Az egykori Kispál-fanok, és a jelenlegi Kiscsillag rajongó nők tudván tudják, hogy van az a pillanat, mikor Lovasi befeszül. Noha, nem idegességében teszi ezt, hanem saját maga generált extázisában, amikor nagyon-nagyon megél egy momentumot. Akkor megáll a mikrofonja előtt, ráhajol, és úgy énekel, hogy mindössze a keze pendül a gitáron, és csak a szája jár. Nem mozdul, csak kiabálja, hogy: "Jönnek a nyugdíjas bácsik, a fogatlan ország, a megszomorítottak. Szerencsére senki nem aláz meg senkit, mert a tömegek de nyugodtak 2084-ben, mint addig minden évben Ákos után tűzijáték..." Aztán újra felenged, hátrasétál Ábelhez és a dobokhoz, pörög-forog, majd a refrénnél lecsap. Az első sorral pacsizik az Ollé, ollé alatt, amiből mi szomorúan ugyan, de kimaradunk. Egyrészt mert csurom fröccs a kezünk az ugrálás közben kilötykolődött bortól, másrészt  pedig azért, mert a tízedik sorig még Lovasi Andásé sem ér el.

Forrás: Facebook/Kiscsillag zenekar hivatalos oldala

Nem akarunk hazamenni

Az otthoni Szeles-felkészülés közben azt éreztem, hogy bizony A kis óceán a legjobb szám. Hogy ez lesz a kedvencem a lemezről. Aztán élőben is megtapasztaltam ugyanezt az érzést. "Akkor régen egy jelmezbálon én óceán voltam, és vizes lett mindenki, aki ott állt" kezdődik, és minden ember lenyugszik kicsit. A hajó sem dobál már, feszülten figyelünk. Jobbra-balra mozgunk, kiisszuk az utolsó csappet a poharunkból. De nem megyünk el másikért, ez ugyanis az a perc, amire egész este várunk. Két verszak mindössze, viszont a leglaikusabb, zeneéhes, de ahhoz egyáltalán nem értő tollforgató számára mennyei benne minden sor, szó. És nem, ezúttal nem maradt el a szeretet kiterjesztése. De nem ám!

Föld, föld, föld én itt vagyok. Ölelnélek, de én csak így tudok.

Visszataps és a Van-e szándék jelzi, hogy hamarosan itt a vég, majd a rajongók, kiket szándékosan nem a tömeg szóval illetek, mert az hömpölyög és tapos, kiköt a Petőfi hídnál. Jó szelünk volt, így az eső sem zavar, és dúdoljuk, hogy: "van egy tánc, azt a táncot nem látta soha senki, látod? Egyedül csak te csinálod nekem."