Az uralkodófeleségekről mindenkinek él egy bizonyos kép a fejében. Szép, leginkább decens öltözet, távolságtartó modor, visszafogottság, szemérmesség. Valeria Messalina, Claudius császár harmadik felesége viszont cseppet sem hasonlított erre a képre – inkább egy nimfomániás örömlányra emlékeztetett.

Valeria Messalina igen előkelő felmenőkkel rendelkezett, hatalma és befolyása azonban akkor vált igazán jelentőssé, amikor férje, Claudius, a Római Birodalom negyedik császára megkezdte uralkodását. Egészen fiatalon ment férjhez a 48 éves Claudiushoz és nagyjából 20 éves korára már két gyermeke is született: Claudia Octavia és Britannicus. Ám ahelyett, hogy a tisztes római asszonyok életét élte volna, Messalina messzi földön híressé vált, finoman szólva is kicsapongó életéről. Ez azért is érdekes, mert állítólag gyermekei születése után külön privilégiumokat kapott, olyanokat, mint a Vesta-szüzek – például köztük ülhetett a színházban, olyan kocsival járhatott, mint ők –, holott meglehetősen messze állt a viselkedése a szűziestől.

Akár 25 férfival is elbírt

A Római Birodalom vezetői és az arisztokrácia nem éppen erkölcsös életükről váltak híressé, Messalina azonban szinte mindannyiukon túltett. Hatalmas orgiákat rendezett, amelyeken nem csupán azok vettek részt, akik önszántukból, szívesen csatlakoztak, de akár házas asszonyok is, akiket a császárné férjükkel együtt kényszerített rá. Akik nem engedelmeskedtek a parancsának, azok minimum kegyvesztetté váltak, de többnyire inkább az életükkel fizettek.

Messalina portréja a Jules Beaujoint magángyűjteményből.Forrás: AFP

 

 

Messalinának tengernyi szeretője is akadt a gladiátoroktól kezdve orvosokon és színészeken át egészen a szenátorokig, de ki is mert volna neki nemet mondani? Emellett a császárné imádott bordélyházakba járni, és más arisztokrata hölgyeket is arra kényszeríteni, hogy prostituáltként viselkedjenek. Remek mókaként élte meg, amikor parókát húzott és fedetlen keblekkel, egy kuplerájban várta egymás után a férfiakat – akadt olyan este, amikor 25 kuncsafttal is együtt hált, s ezzel még a leghíresebb kéjnőket is maga mögé utasította.

A szerelem pecsételte meg a sorsát

Nimfomániája mellett azonban gonoszságáról is legendákat meséltek. Elég volt, ha egy kiszemelt férfi hűvösebben pillantott rá, esetleg visszautasította, a feje máris a porba hullott. De a nők sem voltak biztonságban előle, hiszen a gyilkosságnak az is okául szolgálhatott, ha valakit szép arccal, vagy formás termettel áldottak meg az istenek.
Az, hogy Claudius tudott-e felesége életviteléről, a szeretőkről, orgiákról, öngyilkosságnak álcázott kivégzésekről, kérdéses. Egyesek szerint a császárt túlságosan lefoglalta az uralkodás, és különben is vakon bízott feleségében, mások szerint azonban inkább homokba dugta a fejét. Bárhogyan is volt egy biztos: Messalina egy napon túl messzire ment. Beleszeretett Gaius Silius szenátorba, akit Róma legszebb férfijaként tartottak számon. Ez nem is lett volna gond, hiszen Messalina számos szeretője mellett ő is elfért volna, ám az asszony eszét olyannyira elvette a szerelem, hogy feleségül ment a férfihez – miközben császárné volt. A pár tervei szerint megfosztották volna Claudiust a hatalomtól, és helyére Gaius Silius lépett volna.
Ezt a hírt már a császár sem hagyhatta figyelmen kívül, és akár tudott felesége viselt dolgairól, akár nem, a személye elleni árulást nem söpörhette a szőnyeg alá.

Messalina halála  egy 1888-készült ábrázoláson.Forrás: AFP

 



Siliust kivégeztette, ahogy Messalina több ágyasát és cinkosát is, ám az asszonnyal nem tudta, mi legyen. Hajlott rá, hogy fogadja és meghallgassa, esetleg meg is bocsátott volna neki. a Messalina vesztét akarók azonban gyorsabban léptek. A Lucullus kertjében, férje hívó szavára várakozó császárnét saját anyja szeme láttára szúrták le.
Claudiusnak még aznap, vacsora közben vitték meg a hírt, hogy a felesége halott, ám a többszörösen felszarvazott, valamint rútul elárult császár nem igazán rendült meg. Folytatta az étkezést, majd nem sokkal később a szenátussal karöltve azt a döntést hozta, hogy Messalina nevét és arcképét ki kell törölni minden nyilvános és magánfeliratból, ezzel a feledés mély gödrébe lökve az emlékét is.