Két hidegvérű tettes, nyolc ártatlan áldozat, értelmetlen gyilkosságok és kétszer is lyukra futó nyomozók. A magyar kriminalisztika történetének leghírhedtebb bűneseteit bemutató cikksorozatunkban most a móri bankrablás következik.

A magyar kriminalisztika legkegyetlenebb rablógyilkossága két évtizeddel ezelőtt, 2002. május 9-én történt. A móri Erste Bank fiókjába délben lépett be két férfi, akik sötét nadrágot és fehér inget viseltek, hogy banki alkalmazottnak tűnhessenek. Ennek azért volt jelentősége, mert miután azonnal lelőtték a biztonsági őrt, az egyikük visszatért a bejárathoz őrködni, és egy „Műszaki okok miatt zárva" feliratot kitéve az üvegen át elküldte máshova az érkező ügyfeleket. A társa eközben az ügyféltérben brutális kegyetlenséggel kivégzett mindenkit, akit csak talált: összesen hét embert lőtt le közvetlen közelről, köztük öt banki alkalmazottat, és egy ügyfél házaspárt. A gyilkosságok annál is inkább megdöbbentőek voltak, mert a bankrablóknak nem volt szükségük erre a pénz megszerzéséhez, még csak nem is valami váratlan fejlemény idézte elő a vérengzést. Előre kitervelten, hidegvérrel követték el a mészárlást, ezzel pedig mindössze 7,3 millió forintot zsákmányoltak, mivel a páncélszekrényt ki sem nyitották.

Forrás: Shutterstock

Az egész rettenetes eseménysor szűk fél óra alatt lezajlott. Amikor a gyilkos bankrablók távoztak az épületből, az egyikük kívülről kulccsal bezárta a bejáratot, ez pedig feltűnt egy járókelőnek. A tettesek eltűnése után ő ment oda a bankfiókhoz, fedezte fel a nyomokat, és értesítette a rendőrséget.

A háttér

A brutális tragédia az egész országot sokkolta. Nemzeti gyásznapot rendeltek el az áldozatok emlékére, hatalmas nyomravezetői díjat tűztek ki az elkövetők fejére, a rendőrség pedig minden erejével a tettesek nyomába eredt. A nyomozás során azonban kétszer is lyukra futottak, és jól mutatja az elkövetett rendőrségi hibákat, hogy a bűncselekményt követően hatszor tartottak újabb és újabb helyszíni a szemlét a bankfiókban, és mindegyik alkalommal előkerültek olyan nyomok, amiket a korábbi vizsgálatok nem vettek észre, így például egy fűtőtest alatti golyó, vagy az üveget kitörve az épületen kívülre repülő lövedékek.

Az első gyanúsítottakat már néhány órával az eset után megnevezték: Farkas Róbert és Horváth Szilárd főként az előéletük miatt kerültek képbe, de egyikük maga jelentkezett a rendőrségen, és idővel mindkettőjükről kiderült, hogy alibivel rendelkeznek aznapra. Majd Hajdú Lászlót és Kaiser Edét tartóztatták le a rablógyilkosságért, akiket hosszas nyomozás és bírósági tárgyalás után el is ítéltek 15 évre, illetve életfogytiglanra. Az ellenük szóló bizonyítékok közül a legfontosabb egy tanúvallomás volt, amelyet Kiglics Attila, egy börtönben ülő korábbi tettestársuk szolgáltatott vádalku keretében. Kiglics vallomásáról azonban idővel bebizonyosodott, hogy előnyszerzés céljából vezette félre vele a hatóságokat. A Kaiserék elleni vádirat ezzel együtt sem állt túl biztos lábakon, hiszen a rendelkezésre álló adatok alapján „nem jöttek ki" a kettejük aznapi tettei, így egy titokzatos harmadik elkövetőt is feltételeztek.

Az igazi gyilkosok szinte a véletlennek köszönhetik a lebukásukat. 2006-ban egy hobbirégész, Szebenyi István fémdetektorokkal kutatott egy közeli erdőben, ahol elásott lőszereket, fegyvereket és ruhákat talált. Ezek vezettek el végül Nagy Lászlóhoz és Weiszdorn Róberthez, akiknek bűnösségét aztán tanúvallomások is alátámasztották.

Utóélet

A két tettes közül Weiszdorn Róbert őrködött a bankajtónál, és Nagy László követte el a benti vérengzést. Emiatt ő számíthatott a lehető legsúlyosabb büntetésre, de ezt már nem várta meg: még a bírósági tárgyalás előtt öngyilkosságot követett el a cellájában. Végül Weiszdorn Róbertet is bűnösnek találták a biztonsági őr megölésében, így életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amiből legkorábban 40 év letöltése után szabadulhat.

Az ártatlanul elítélt Kaiser Ede más bűnügyekben viszont nem bizonyult ártatlannak: sorozatos fegyveres rablásaiért végül 18 évet töltött a rácsok mögött. 2020 júniusában szabadult, és próbált meg új életet kezdeni.

A nyomravezető amatőr régésznek, Szebenyi Istvánnak pert kellett indítania azért, hogy megkapja a kitűzött díjat. A móri ügyben végül így sem kapta meg, de a szintén a Nagy- Weiszdorn páros által elkövetett veszprémi postásgyilkosság ügyében neki ítélték.

A móri bankrablás ügyével rengeteg cikk és tévéműsor foglalkozott, Kaiser Ede pedig könyvet írt a vele történtekről. Néhány éve felröppent egy olyan hír is, hogy mozifilm készülhet az esetről, azonban a Nemzeti Filmintézet végül nem támogatta a - többek között A martfűi rémet is jegyző - alkotók tervét.