Hajhosszabbításban gondolkodsz? Ilyen technikák közül válogathatsz

Ha igazán hosszú hajra vágysz és minél előbb, akkor bizony póthajban kell gondolkodnod, mert még nem találták fel azt a csodaszert, amitől egycsapásra megnő a hajad. Ma már a hajhosszabbításnak több technikája létezik, és egy jó szakember képes olyan frizurát varázsolni, amiről senki sem mondja, meg, hogy nem teljesen a sajátod minden tincs. Nézzük, milyen módszerek léteznek, és melyiket miért érdemes választani.
A póthajat általában többször is fel lehet használni, de a felrakást pár havonta meg kell ismételni.

Ez a legegyszerűbb technika, akár otthon is elvégezheted, de csak alkalmi megoldásként szolgál. A tincseket kis csatokkal kell az eredeti hajhoz pattintani. Nagy előnye, hogy itt nincs vegyszer és ragasztóanyag, nem kell vele fodrászhoz járni. Viszont a csatok megtörhetik a hajat, és akár ki is csúszhatnak. Aludni nem tudsz benne, csupán arra jó, hogy egy-egy alkalomra feltűzd, és megdúsítsd a frizurádat.

Ennél a technikánál apró fémgyűrűk segítségével történik a vendéghaj rögzítése. A tincseket ebbe foglalják bele, majd az eredeti hajat átbújtatják rajta, és összepattintják. Itt sem használnak vegyszert vagy hőt, egyenletes összhatás érhető el. A saját hajjal együtt mosható. Ám a tincsek megtörhetnek a beillesztéssel, és a fémgyűrűk hiába egyeznek a hajad színével, azért láthatóak copfban, ráadásul keménynek érezheted alváskor. Ezenkívül érzékenyek lehetnek a samponokra, balzsamokra, és a fodrásznál alkalmazott szerek reakcióba léphetnek a fémmel, ami károsítja a fejbőrt. Ezért gyakran ezt szilikonnal helyettesítik. Újrarakáskor a póthaj 1-2 centit rövidülhet.

Ez a legrégebbi hajhosszabbítási technika, de a mai napig igen népszerű. Ennek során a saját hajból készített fonatokhoz pamut alapú fonallal illesztik hozzá a póthajat soronként. Kíméletes módszer, mivel itt sincs szükség semmilyen vegyszerre vagy hőkezelésre. Nagyobb tömegű póthaj is felhelyezhető, és nem rövidül a haj újrarakáskor. Hátránya, hogy kissé kényelmetlen lehet a fonatok miatt, amelyek látszódhatnak, és a mosás is macerás.

Mikrofonatokat készítenek a saját és a póthajból nagyjából egy centi hosszúságban, ezeket pedig pamut alapú, gumis cérnával rögzítik. A saját haj nem törik meg, mert nincs visszahajtva, ez nagy előnye. Ezenkívül szépen oszlatható el. A saját hajjal együtt mosható és szárítható. A felrakás és a leszedés igen gyorsan elvégezhető. A póthaj azonban újrarakáskor rövidül. Hátránya még, hogy copfnál láthatóak a csomók.

Tincsekben helyezik fel a póthajat, amit hőre lágyuló ragasztóval vagy keratinnal rögzítenek a saját hajhoz. Ehhez magas hőmérséklet, mintegy 160 fok szükséges. Újabb változata, amiben nem hővel, hanem ultrahanghullámokkal érhető el a megfelelő hőmérséklet. Természetes hatást eredményez, copfban sem látszódnak nagyon az illesztések, kényelmes viselet. Viszont hátránya, hogy hosszadalmas folyamat, a póthajat újra kell tincsezni levételkor, illetve rövidül az újrarakáskor. Ezenkívül a magas hőmérséklet nem tesz túl jót a saját fürtjeidnek.

A vendéghajat lézerre sütik hozzá az eredeti hajhoz, a hőillesztéssel ellentétben itt csupán 50 fokos hőmérséklet szükséges, ezért kíméletesebb. Vékonyabb tincsek helyezhetőek fel sűrűn egymás mellé, így a hatás természetes lesz, különösen javasolt azoknak, akinek vékonyszálú a haja. Nagyon gyorsan feltehető ezzel a technikával a póthaj, és sokáig tart.