Kiderült az igazság az Oscar-díjas színésznő és 13 éves mostohafia viszonyáról — Hollywood tudta, de elfordította a fejét

1953-ban egy esős márciusi estén a Hollywood Boulevardon található Pantages Színházban tartották a 25. Oscar-díjátadó gálát, ahol a legjobb női mellékszereplőnek járó aranyszoborra Gloria Grahame is esélyes volt. A színésznő a Kirk Douglas és Lana Turner főszereplésével készült A szörnyeteg és a szépség című filmben alakította meggyőzően a felszínes déli szépasszonyt. A gálán Edmund Glenn színész bontotta fel a borítékot, amelyben a győztes neve szerepelt: „Gloria Grahame A szörnyeteg és a szépségért. Ő a szépség” — tette hozzá a drámai hatás fokozásáért.
Gloria Grahame még nem volt 30 éves, amikor megkapta az Oscar-díjat, de ahogy a színpadra lépett, senkiben nem merült fel kétség afelől, hogy ízig-vérig filmsztár, aki élvezi kollégái imádatát. Ám Hollywoodban nem egy, nem két ember volt, akik már akkor tudta, hogy Gloria Grahame nemcsak szépség, hanem velejéig romlott is. Egy igazi szörnyeteg.
Akkoriban már körbejárt a filmipar központjában a pletyka, hogy nem egészen két évvel korábban akkori férje, Nicholas Ray rendező, a film noir elismert alakja, aki később James Deannal forgatta a Haragban a világgal című filmet, rajtakapta Gloriát a malibui tengerparti házukban a 13 éves fiával, Tonyval. A rendező fia a koránál érettebb külsejű, jóképű és izmos fiú volt, de csupán 13 éves, amikor a színésznővel egy ágyban találta az apja, és az már nem az első légyott volt kettejük között. Tony 12 éves volt, mikor mostohaanyja először elcsábított a gyereket.
Múlt héten egy újabb memoár jelent meg, amely részletesen meséli el, mi is történt valójában Gloria Grahame és serdülő mostohafia, Tony Ray között. A történetet, amelyet korábban soha nem meséltek el rendesen, Tony Ray írta, de a kiadását csak jóval azután engedte meg, hogy ő és mindenki más, aki érintett a sztoriban, már meghalt.
A könyvet 1958-ban írta, 21 évesen, két évvel azelőtt, hogy Gloria Grahame negyedik férje lett — a házassággal mostohaapja lett saját féltestvérének, Timnek, akinek az apja Grahame második férje, Nick Ray volt.
Nick 1979-ben, Gloria 1981-ben, Tony pedig 2018-ban halt meg, 80 éves korában. A család még élő tagjai most jóváhagyták a Circle of Lions: Nicholas Ray, Gloria Grahame and Me című könyvének kiadását, amely Tony lányának, Kelsey-nek az előszavával kezdődik, aki feltárta a rég elfeledett kéziratot. Ebben elismeri a „mélyen gyökerező traumát”, amely apja „későbbi életének minden aspektusába beleivódott”, és akinek az életében meghatáozó szerepet játszott Grahame, aki sok tekintetben felelős volt a többszörös drog-, alkohol- és szerencsejáték-függőségéért, valamint — ahogy Kelsey visszaemlékszik — „eufórikus és grandiózus mániákus” és „mélyen romboló katatónikus, depressziós epizódok” közötti hangulatingadozásaiért. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy apja, aki Alzheimer-kórban szenvedett, egészen a halála napjáig szerette Gloriát.
„Anyám (Tony második felesége, Eve) úgy döntött, lejátssza neki az Oklahoma! című film DVD-jét — amelyben Grahame felejthetetlenül énekelte az I'm Just a Girl Who Can't Say No-t, hogy ezzel vigasztalja őt. Biztos akart lenni benne, hogy nem fél, és hogy tudja, hogy hamarosan újra együtt lesz a szeretteivel. Abban a pillanatban, amikor apám meghallotta Gloria hangját, rövid időre, de hirtelen felemelte a fejét, és egy lágy mosollyal gyengéden visszafeküdt".
Gloria és Tony először 1950 júniusába, közel fél évvel Tony 13. születésnapja előtt találkoztak, a Los Angeles-i nemzetközi repülőtéren. A fiú addig az anyjával élt, de a sok iskolai balhé miatt az anya úgy látta jónak, ha fia egy időre az apjához költözik. Nick ekkor már három éve volt Gloria férje, és utólag nem sokan lepődtek meg azon, hogy a fia, akit alig ismert, vele éljen. A gyerek elé nem ment ki, mondván, elfoglalt, inkább Gloriát küldte, aki egy fekete kabrióval ment a fiúért, ás már a hazafelé úton igyekezett rossz útra téríteni a gyereket, amikor megkérte, hogy gyújtson meg neki egy cigarettát. Nick Ray a továbbiakban sem sokat törődött Tonyval, folyamatosan elutasította őt. Nem úgy Gloria Graham, aki szó szerint mindenben a partnere volt. Együtt piáltak és cigiztek, és mint kiderült, a szex is a repertoárjuk része volt.
A színésznő és a kamaszfiú viszonya azonban nem volt csupa móka és kacagás. A könyvben Tony leír egy veszekedést, amelynek során Gloria fegyvert fogott rá, majd felhívta a rendőrséget, azt állítva, hogy a mostohafia megpróbálta megerőszakolni. Amikor a rendőrök megérkeztek, bocsánatot kért, mondván, hogy csak túlreagálta a dolgot egy vita során. És Tony ekkor még mindig csak 13 éves volt.
Gloria és Nick házassága amúgy ingatag lábakon állt, a férfi szerencsejátékos volt, akit a nő azzal vádolt, hogy mecsalja Marilyn Monroe-val. A rendező többször el- és visszaköltözött a malibui házba. Bár valójában sosem kapta rajta a fiát és a feleségét, amikor Nick meghallotta a rendőrséggel történt incidenst, rögtön összerakta a történetet, és egyenesen Tonynak szegezte a kérdést: mióta szexelnek Gloriával. Toy nem tagadott, Nick és Gloria elváltak, útóbbi újra férjhez ment, de az a házasság sem tartott sokáig.
1960-ban Tony összefutott az apjával egy italra a New York-i Idlewild (később John F. Kennedy) repülőtéren. Amalibui zűrzavar óta alig látták egymást. Valamiért, amit rajta kívül a mai napig senki nem tud, Nick ezután azt javasolta a fiának, hogy keresse fel Gloriát, és átadta a nő telefonszámát.
1958-as memoárjához 2002-ben fűzött utóiratában Tony ezt írta: „Tizenhárom éves korom óta nem volt kapcsolatom Gloriával, de tinédzserkoromban egész életemben vágytam rá. A filmjein keresztül követtem nyomon a kapcsolatát... Amikor Kaliforniába értem, felhívtam. Azonnal látni akart. Azonnal látni akartam őt. Megbeszéltük, hogy a Laurel Canyon és a Ventura Boulevard sarkán találkozunk. Ahogy oly sok évvel korábban, egy fekete Cadillac kabriót fog vezetni. Amikor megérkezett, beugrottam, és hosszan öleltük egymást. Láttam, hogy a hátsó ülésen egy bőrönd és egy doboz élelmiszer van. Elmentünk a szerény vendégházhoz, amit béreltem, és kicsomagoltuk Gloria holmiját. Nem egyórás látogatásra jött. Azért jött, hogy maradjon. Gloriával 1960. május 13-án házasodtunk össze”.
Tony ekkor 22, a nő 36 éves volt. Ugyanolyan jelentős korkülönbség volt köztük, mint korábban, de ezúttal a pedofília gyanúja nélkül. Igaz, noha Hollywood tudott a kapcsolatukról, bármilyen megdöbbentő, korábban Gloria gyerek iránti szexuális vonzalma semmilyen módon akadályozta a karrierjét, annak ellenére lett ünnepelt sztár, hogy a viszony nem volt titok. A filmipar félrenézett.
Ahogy az várható volt, Tony és Gloria házassága megromlott, bár előtte még a színésznő két fiút szült a férjének. 1965-ben, második fiuk születésének évében a színésznő öngyilkossági kísérletet tett. Alkoholfüggővé vált és idegösszeomlást kapott, míg Tony saját romboló függőségeivel szenvedett. Amikor 1974-ben elváltak, a bíró a gyerekek felügyeleti jogát Tonynak ítélte, azon az alapon, hogy ő „a kisebbik rossz”.
Tony Ray követte apja útját a filmiparban, és a 20th Century Fox keleti parti produkciós cégének vezetője lett. Az Asszony férj nélkül című filmjéért 1978-ban a legjobb filmnek járó Oscar-díjra jelölték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.