Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől − A film, ami megmutatja, mi rejlik a reflektorokon túl

A Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől (Springsteen: Deliver Me From Nowhere) egyszerre egy rock-dráma, zenés műhelytitok és egy lélekbúvár film. Október 23-tól pedig te is átélheted ezt a mozikban. 

Csodálatos színészi átváltozásokkal jön a mozikba Bruce Springsteen életrajzi filmje

A filmet Scott Cooper rendezte, aki merész döntést hozott: nem a hírnév csillogását vagy a stadionok eufóriáját mutatja meg, hanem azt a pillanatot, amikor Bruce Springsteen a világsiker küszöbén inkább befelé fordult. A történet középpontjában az 1982-es Nebraska című kultikus album születése áll, azéa lemezé, amelyet a zenész egy négysávos magnóra rögzített. Ez a nyers, intimebb hangzás lett az egyik legőszintébb vallomás a modern rocktörténetben.

Springsteen – akit a fiatal és tehetséges Jeremy Allen White formál meg – a világhírnév küszöbén áll, mégis azt érzi, hogy valamit el kell engednie. A nagy rockprodukciók helyett, inkább a csend, a magány, az akusztikus gitár és a papírlap játssza a főszerepet. A korábban megpróbált gyatra stúdiózások után rájön, hogy csak ez a puritán forma – négy­sávos magnó, mély érzések – tudja igazán átadni azt a belső feszültséget, amely az albumot később legendává tette. 

A film nem csupán zenei történetmesélés

Az egyén és a híresség közti ellentét, a siker árnyoldalai, a családi múlt és az önazonosság kérdései is előkerülnek a filmben. Olyan lemezek díszletei közt játszódik, amelyek akkor még nem voltak olyan népszerűek, inkább csak kísérletek: hasonlóan egy zenész lelkéhez, amely elkezd szembenézni a saját félelmeivel. A „Boss” hangja itt halkabb – de a mondanivalója mélyebb, mint valaha.

Természetesen a zene is kulcsfontosságú

A Nebraska-korszak akusztikus, nyers és mégis reményt sugárzó dallamai adják a film érzelmi motorját. A produkció külön érdekessége, hogy több számot Jeremy Allen White maga énekel, új megközelítést adva a klasszikus Springsteen-hangzásnak.