Gubik Petra azoknak az ajándékoknak örül a legjobban, amelyeknek lelke van


A karácsony a családé. Ez a szentség Gubik Petra számára örökérvényű. Ilyenkor mindig hazalátogat szülővárosába, Ajakra, ahol idővel az egész család együtt lesz. Igyekszik őrizni és továbbörökíteni azokat az ünnepi hagyományokat, amiket nagyszüleitől lesett el, vagy amelyek még dédszüleihez kötődnek.

„Nagymamám nemcsak bejglit sütött karácsonykor, hanem babajkát, azaz mákos gubát is. Szerettem nézni, ahogy a tésztát gyúrja, vagy ahogy belőle apró golyókat gömbölyít és megforgatja cukrozott mákban. Ugyanilyen varázslatos volt számomra, amikor a bejgli maradék tésztájából tubucot, vagyis kis galambocskát formázott, aminek a szemeit borssal rakta ki. Egyszerű kis hagyományok és emlékek ezek, de az én lelkemnek nagyon fontosak" – meséli a színész-énekesnő.
Petráék családjában egyetlen egyszer vetődött fel, hogy élő fenyő helyett műfa legyen a karácsony éke – az ötlet nem aratott osztatlan sikert, finoman szólva.
A testvéreim elég erősen ellenálltak. Leszavazták. Élő fa nélkül ünnepelni?! Hát, mi biztos nem! – emlékszik vissza.
A színésznő számára advent első vasárnapja olyan, akár egy piros zászló: tudja, hogy ideje lassítani és átgondolnia, mi az, amiért hálás, és mik azok a dolgok, amikben még fejlődnie kellene. „Mire elérkezik a szenteste, nagyjából mindent sikerül helyre tennem magamban. Innentől már nincs más hátra, mint hogy minőségi időt töltsek a szeretteimmel.”
A havazás engem mindig is egy hatalmas fehér terítőre emlékeztetett, ami mindent befed, és ami új esélyt rejt. Amikor Magyarországon nagy ritkán esik egy kis hó, annak én ugyanolyan gyermeki lelkesedéssel tudok örülni, mint 30 évvel ezelőtt. Őszintén hálás vagyok azért, hogy én még élhettem meg havas karácsonyokat. Gyerekként felkerekedtünk a családdal és szánkóval mentünk el egyik nagymamától a másikig. Fantasztikus élmény volt! Nem gondoltam volna, hogy valaha kuriózumnak fog számítani a fehér karácsony. Valamit nagyon elrontottunk, mi emberek…
Petra nem vallja magát nagy shoppingolónak, a plázák nyüzsgése helyett jobban szereti a karácsonyi vásárok, az ünnepi forgatagok meghitt hangulatát. Itt olyan apróságokon akad meg a szeme, amelyeket kézzel készítettek, vagyis, amik egyediek és amelyekből érzi a szeretetet. Gyerekként ő is saját készítésű ajándékokkal lepte meg a szeretteit: volt, hogy gipszből és szalvétából, máskor filcből és gyufásdobozokból alkotott.
„Iszonyúan élveztem kitalálni, hogy anya, apa és a testvéreim minek örülnének, de a legnagyobb élmény maga az alkotófolyamat volt. Olyannyira titkos küldetésnek éreztem, hogy ki is tettem egy táblát »belépni tilos« felirattal. Manapság már inkább élményeket szeretek ajándékozni, kivéve, ha gyerekekről van szó. Nekik megveszem, amire vágynak, még mielőtt a szüleik lecsapnának rá.”


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.