A 4 leggyakoribb fogfehérítési tévhit

2015.08.25. 21:21

A fogfehérítés már-már hétköznapi eljárássá vált, mégis vannak olyan kérdések, amelyek gyakran visszatérnek vele kapcsolatban. Egy fogorvos eloszlatja az eddigi kételyeket és választ ad a négy leggyakoribb feltételezésre, mítoszra.

1. A genetikán múlik, milyen színűek a fogaink.”

Hogy kinek mennyire fehérek a fogai, az több tényezőtől is függ – mondja Dr. Csák Csaba, fogorvos. Vannak azok a szerencsés emberek, akik fehérebb fogzománcot örökölnek. A fogakra nagy befolyással bír az életmód: mennyi savas ételt és italt fogyasztasz, sok kávét, teát iszol-e; nem beszélve a dohányzásról, amely erőteljes fogkőképződést eredményez és elszínezi a fogakat. Mindezek mellett a szájhigiéniára is érdemes odafigyelned.

Forrás: Thinkstock

2. „A pénztárcakímélő házi praktikák a fogfehérítésnél is beválnak.”

Számos módszer közül választhatsz, az otthoni „sufnituningtól” a fehérítő smile centereken át, egészen a hosszantartó, professzionális fogfehérítésig. Az olyan otthoni fehérítő technikáktól, mint például a szódabikarbónás, erős dörzsölés a fogorvos óva int mindenkit. A dörzsölés árt a fogínynek, a szódabikarbóna pedig annyira roncsolhatja a fogzománcot, hogy az eredmény visszafelé is elsülhet: még sárgábbak lehetnek tőle a fogak.

3. „A fogfehérítés roncsolja a fogainkat.”

A fogorvosi fogfehérítésben használt anyagok hidrogén-peroxid tartalmúak, amelyek a fogra kerüléskor oxigént szabadítanak fel. Ez segít a fogzománcban elszíneződött pigmentek – amelyek a sárgás hatást előidézik a fogakon – visszafehérítésében. A folyamat a fogzománc szerkezetét nem sérti, klinikai vizsgálatok tanulsága szerint káros hatása sincs.

Forrás: Thinkstock

4. „A fogfehérítés mindenkinek ajánlott.”

A gyulladt, lepedékes, fogköves fogazaton a fogfehérítés nem végezhető el, ezeket a problémákat az eljárás előtt orvosolni kell. Várandós és szoptatós kismamák számára a fogfehérítő eljárás nem ajánlott, ahogyan a gyerekeknek sem.

fogfehérítéstévhitfogfehérítés praktikák