Otthonszülés pro és kontra - És a jövő

Számtalan cikk, összefoglaló és elemzés taglalja az otthonszülés kérdését pro és kontra alapon. De mi lenne, ha nem egymással szemben álló lehetőségekről beszélnénk, hanem pusztán a szülés két lehetséges, választható formájáról? Hiszen valójában szinte lehetetlen objektíven, érzelmek és elköteleződés nélkül válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik a jobb szülési forma - mindkettő mellett állnak ésszerű érvek, úgy, ahogy ellenérvek is.

Garancia semmire sincs

Természetesség, felesleges orvosi beavatkozások elkerülése, háborítatlanság és ezek közvetett nyereségeként remélt jó szülő-gyerek kapcsolat megalapozása áll nagyon elnagyolva és lesarkítva az egyik oldalon - biztonság, hatékony egészségügyi ellátás és annak gyorsasága állhat a másik oldalon. Feltételezhető azonban, hogy programozott császár esetén is lehet harmonikus a szülő és a gyermek kapcsolata, és egy otthonszülés után sem borítékolható a felhőtlen anya-gyerek kapcsolat. Az is igaz, hogy kórházi körülmények között is megteremhető az a légkör és hozzáállás, amelyben az alapvető elvárások teljesülhetnek, és csökkenhet a szülés medikalizációja, ugyanakkor az otthonszülés hátterének kialakításával sok eddig veszélyforrásnak számító helyzet is elkerülhető.

Áprilistól részletes szabályozás itthon is

A WHO európai és amerikai regionális irodáinak már az 1985-ben tartott ülésén elfogadott ajánlások között is szerepel, hogy tiszteletben kell tartani a várandós megalapozott döntését arról, hogy hol szeretne szülni. Az 1996-ban kiadott komplikációmentes szülésről szóló WHO-ajánlás is egyenrangú eljárásként kezeli az intézeten kívüli és a kórházi szülést, továbbá rögzíti: megfelelő tájékoztatást követően a várandós joga, hogy döntést hozzon a szülés helyszínét illetően, és az erre vonatkozó döntést tiszteletben kell tartani.
Hazánkban ennek ellenére - hosszas huzavona után - csak nemrég született jogszabály az intézményen kívüli szülés tárgyában. A rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba, szövegét a május 1. után bekövetkező szülészeti eseményekre lehet alkalmazni.

A Társaság a Szabadságjogokért - TASZ - weboldalán olvasható véleményezésében azonban több problémás pontra hívja fel a figyelmet. A legerősebb kritika azt a rendelkezést érinti, amelynek alapján az otthonszülés kikerül az OEP által finanszírozott alapellátásból. A háborítatlan szülés így azok kiváltsága lesz, akik meg tudják fizetni, ebből a szemszögből nézve tehát nem különbözik sokban attól, ha hálapénzt fizetnek a kórházi ellátásban dolgozó orvosoknak a kitüntetett figyelemért, illetve jó körülményeket biztosító, háborítatlan - de mégis kórházi háttérrel megtámogatott - szülést ígérő magánklinikán hozzák világra gyermeküket az anyák.

A TASZ oldalán megjelent vélemény továbbá szóvá teszi, hogy: "az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti az, hogy az intézeten kívüli szülést választókra szigorúbb feltételek vonatkoznának a védőnői ellátás, a terhesgondozás tekintetében." Aki vett már részt terhesgondozásban, nehezen tudja elképzelni, hogyan lehet még szigorítani a magyar rendszeren, erre azonban nem tér ki a törvény.