A 4 leggyakoribb, allergiát okozó ételadalék

A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különböző adalékanyagok egyre növekvő mértékben történő alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés vagy állagjavítás. Bizonyos összetevők azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek.

Rejtett allergének

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben - mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén vagy a felsőtesten bőrpír vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének - mind tartósítószer

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium-benzoát, a nátrium-glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.
Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoát nyomokban számos élelmiszerben - tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben - természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél - különösen az aszpirinre allergiásoknál - allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.

Az E621-es számmal ellátott nátrium-glutamátot általában húskészítményekhez ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki fájdalmat és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel kísért tünetegyüttes feltehetően a nátrium-glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.

A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.

A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

Tapaszos vizsgálattal kimutatható

Az élelmiszer-adalék allergia vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követően, akár alkalomszerűen is, de tapasztaltad már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevő epicutanteszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bőrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkező bőrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia. Az additív allergiára sajnos gyógymód nincs, egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerülöd az adott összetevőt tartalmazó készítményeket.