Veca és Regina blog: Első nap a strandon

Így gondolják ezt a strandok is. Az első, már melegnek nevezhető napon kinyitják kapuikat. Én is azok közé a fakír egyedek közé tartozom, akik lelkesedéstől kicsattanó arccal, elsőként állnak be a pénztárba, egy hozzájuk közeli fürdőobjektumban. A célom az volt, hogy ússzak egy nagyot, úgy, hogy a medence szinte üres. Kijelenthetem, hogy célt értem. A vízben senki sem volt, ez persze megfosztott kedvenc szokásomtól, ami nem más, minthogy úszószemüvegben, miközben leküzdöm a hosszokat, a többi sportolót vizslatom. Természetesen többször számot vetettem már azzal, hogy jómagam is hasonló stírölésnek lehetek kitéve ugyanekkor, de hát ez a mulatság mindenkinek jár. "Kölcsönkenyér visszajár" - szokták erre mondani.

A figyelmem ezen a napon egy "izom Jani" brigád keltette fel. Két, kitartó munkával megszobort legény használta ki az első napot, hogy megmutassa frissen vásárolt pancsisortját és azt, hogy télen mennyit acélosítottak izmaikon. Ők nem értek célt. Közönségük, egy, az unokájával fagyizó nagymama, egy pár, akiket még az úszómesterekkel és büfésekkel együtt is alig egy tucat ember is zavart, így háttal mindenkinek búgtak a bokorra tolt napozóágyaikon és én, akiből egy fehér szilikonsapka lógott ki időnként a vízből. Az elismerő tekintetek hiányában igyekeztek feltalálni magukat, és legalább egymásnak megmutatni azt, amiért kijöttek. Oltári keményen citromos sört iszogattak bicepszfeszítéssel, miközben pár "halk" büfi kíséretében lebilincselő Rambó sztorikat meséltek egymásnak magukról. Miután kifogytak a sztorikból, gyermeki vigyorral a fejükön egymás lábszőrének húzogatásával próbálták elűzni unalmukat. Hatvan hossz és hetvenöt perc után, egy árnyalattal barnábban és egy élménnyel gazdagabban másztam ki a medencéből.

Mindenkinek jó strandolást a nyárra, de ne feledjetek el kicsit úszni is, ha kint vagytok, igyatok sok vizet és egyetek gyümölcsöt. A lángos, hot-dog, palacsinta kombinációval pedig próbáljunk meg csínján bánni.

Szép, egyre nyáriasabb napot mindenkinek!