Kidobta gyerekeit a 15. emeletről egy anya - Így tehet gyilkossá a kezeletlen depresszió

Faarccal elkövetett kettős gyilkosság

A harmincéves orosz anyának, Galina Rjabkovának egy nap elege lett folyton rosszalkodó kisfiaiból. Ahelyett, hogy a családjától vagy egy bébiszittertől kért volna segítséget, úgy szabadult meg tőlük, hogy felvitte őket a moszkvai társasház tizenötödik emeletére, majd egymás után kihajította a 4 és 7 éves fiúkat az ablakon. Mindketten szörnyethaltak. Mindezek után Galina faarccal, nyugodt léptekkel lement a földszintre, és távozni akart a házból, melynek nyolcadik emeletén laktak. A szomszédok azonban, akik hallották a két nagy puffanást és látták a holttesteket, feltartóztatták, míg a rendőrség kiérkezett. Galina maga sem tagadta tettét, és a hatóságok jelenleg is pszichiátriai vizsgálatoknak vetik alá. Az asszony korábban már megpróbált öngyilkosságot elkövetni, állítólag férje hűtlenkedései miatt, most mégis inkább idegesítő fiait vitte a halálba.

Halálos depresszió

Galina esete egyáltalán nem egyedülálló, külföldön és hazánkban is nyilvánosságot kapnak olyan gyermekgyilkosságok, melyekért az édesanya felelős. A gyermekgyilkos nők általában két típusra oszthatók: egyik részük valamilyen elmebetegségben szenved, másik részük azonban mentálisan egészséges, de a depresszió átbillenti őket egy határon, amikor már bármire képesek a megnyugvásért.

Ez a depresszió általában a gyermekek megszületése után sújtja az anyákat, kit jobban, kit kevésbé. Fontos azonban megkülönböztetnünk egymástól a szülés utáni lehangolt állapotot, a gyermekágyi depressziót és a gyermekágyi pszichózist. A szülést követő hangulatingadozás, a "baby blue" ugyanis a kialvatlanságnak és a hormonváltozásoknak köszönhető, pár hetes feszültebb, lehangoltabb időszak csupán, amin a legtöbb kismama gond nélkül átesik. Ha a gyermek ellátása jóval nehezebb a vártnál, és az édesanya nem tud megküzdeni ambivalens érzelmeivel, akkor ez gyermekágyi depresszióba fordulhat, ami már szorongásokkal, önvádakkal terhes állapot. Ennél is súlyosabb a gyermekágyi pszichózis, ami akár hallucinációkkal, érzékcsalódásokkal is járhat, és olyan mértékben hiányozhat a baba ellátásához szükséges érzelmi állapot, hogy az anyuka van, hogy inkább meg akarja menteni babáját saját magától.

A szülés utáni depresszió és pszichózis okai

Sok kismama már a terhessége alatt ellentétes érzelmekkel, félelmekkel küzd, és jó előre tart attól, hogy nem lesz jó anya. A szülés, főleg, ha nehéz volt, vagy császármetszéssel végződött, ismét egy nagy testi és lelki trauma, melynek feldolgozásához idő kell. Az édesanya hiába szereti gyermekét, attól még elege lehet az állandó babasírásból, teste elformátlanodásából, a fájdalmakból, és a törékeny kisbaba feszültséget okozó ellátásából.
Sokan a szülési fájdalmakért is a picit okolják, hiszen ha ő nem létezett volna, nekik sem kellett volna átmenniük a küzdelmes, olykor halálközeli élményen. Ha emellé még az anyukát a kívülállók abban erősítik, hogy képtelen megfelelően gondoskodni gyermekéről, akkor az amúgy is törékeny egyensúly felborulhat, az anyuka depresszióba fordul, és már nem is akar gondoskodni a piciről. Ezt tovább táplálhatja a környezetéből érkező elvárás: a közvélemény szerint minden nőnek azonnal teljes szívéből szeretnie kell a gyermekét, és tökéletesen, fáradhatatlanul, örömmel ellátnia. Az ettől eltérő magatartásra a mai napig sokan igen negatívan reagálnak, és ezt ki is fejezik az anyuka felé, aki ebben saját alkalmatlanságára kap újabb megerősítést.

Szülés utáni pszichózishoz a depresszió okai mellett egy eleve meglévő pszichés probléma is vezethet, amit a szülés utáni érzelmi megpróbáltatások könnyen előhozhatnak. Egy eleve pszichiátriai beteg nő pedig anyává válva kezelés nélkül kiszámíthatatlanul reagálhat az új helyzetre, akár évekkel a szülés után is. A szülés utáni depresszió viszont nem vált ki minden anyukából agressziót: téves az a feltételezés, hogy minden lehangolt anyuka bántalmazza is gyermekét - még ha akadnak is ilyen esetek. Azt pedig, hogy az orosz anyuka, Galina miért ölte meg kisfiait, nem lehet egyértelműen szülés utáni, elhúzódó pszichózisra vagy depresszióra fogni, az okokat maguk a hatóságok is kutatják még.

Hogyan ismerhetjük fel a depresszió jeleit?

A depresszió felismerésében egyrészt az anyuka nyomott kedélye, befelé fordultsága, bezárkózása, szótlansága segít, aki emellett nehezen látja el a feladatait, esetleg szoptatni sem akar. Az alvászavar is gondokat jelez: persze minden anyuka alvászavaros az éjszakázás miatt, de ha a feszültség miatt már akkor sem tud aludni, amikor lehetősége lenne rá, az árulkodó jel. A felismerést nagyban megkönnyíti, ha az édesanya el tudja mondani érzéseit - ehhez olyan környezetre van szüksége, ahol bátran megnyílhat, mert senki sem ítéli el negatív gondolatai miatt. Ha az anyuka nem csupán a hirtelen rászakadt terhek miatt fáradt, hanem depressziós is, akkor a legjobb szakemberhez fordulni, mert a rossz érzések nem mindig múlnak el maguktól. Ha magába fojtja sötét, kilátástalan gondolatait, attól depressziója csak elmélyül, menthetetlennek tarthatja helyzetét, és ilyenkor előfordul, hogy úgy próbál kitörni, hogy annak gyermeke egészsége vagy élete látja kárát.