Egy királylány tragédiája

Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon nőtt fel, családja vendéglátásból élt. Itt járt iskolába is, a Mátyás király Gimnázium tanulója volt, amikor 16 évesen, 1985 tavaszán jelentkezett a híres, és mint tudjuk számára sorsfordító szépségversenyre. A versenyfelhívásra egy osztálytársa bukkant rá, aki biztatta Csillát, hogy jelentkezzenek mindketten. Biztos jó bulinak tartották. Lássuk be, ilyen szépségversenyre korábban még nem volt példa, így az emberek nem tudták mivel is jár egy ilyen műsor. Még maguk a szervezők sem voltak pontosan tisztában vele. Csilla jelentkezett, édesanyja pedig nem tiltotta neki, hiszen ő sem tudhatott többet másoknál, nem sejtett rosszat. Édesapja jobban tiltakozott, de hát beszélhet az ember egy 16 éves lánynak... Ráadásul tavasz volt, a balatoni főszezon előtti szorgos időszak. Így a család dolgozott, Csilla pedig mit sem sejtve elindult a végzetes hírnév felé.

A verseny több fordulóból állt, több mint 2000 lány jelentkezett szerte az országból. Közülük 600-an jutottak be az elődöntőkbe, amiket hat különböző helyszínen, eltérő időben rendeztek. Csillának a pécsi Nádor szállodában kellett megjelennie a zsűri előtt, amire nagyon izgatottan készült. A selejtezőkkel ellentétben ezen a rostán már csak az juthatott tovább, aki megfelelő ruhában jelent meg, a legjobb formáját nyújtotta és természetesen elvarázsolta szépségével a zsűrit. A fiatal lánynak komoly problémát okozott a ruha kiválasztása, ugyanis 16 éves lányokhoz hasonlóan gardróbja nem nagyestélyiktől roskadozott. Végül Balázs Klári húzta ki Csillát a divatkelepcéből, aki rendszeresen megfordult a család fonyódi vendéglőjében. Klári szépen felöltöztette Csillát, aki így büszkén lépett a bírák elé. Kruppa Judittal holtversenyben elsők lettek, így továbbjutottak a középdöntőbe. Csilla osztálytársa kiesett az elődöntős rostán, azonban ez barátságukban nem okozott károkat. A középdöntőt pár nappal később Budapesten a Fórum szállodában tartották. Csilla édesapja ellenezte a további versenyzést, így szóba sem jöhetett, hogy ruhákat vásároljon lányának a nagy napra, pedig a szépség igencsak ruhaszűkében volt, nem tudott mit felvenni. Ekkor siettek Csilla segítségére osztálytársnői, akik mindenüket összeszedték, amit otthon találtak és bevitték az iskolába, hogy azok közül válogassák ki a tökéletes darabokat. Fürdőruha fronton komoly vita alakult ki köztük, sőt Csilla és édesanyja között is, ugyanis mindenki mást akart, mindenkinek más tetszett. Viszont a végső szó, ha tetszett, ha nem, úgyis a versenyzőé volt, így Csilla végül azt viselte, ami neki a legjobban tetszett. Sajnálatos módon véleményével kisebbségben maradt, a zsűritagok sem voltak elragadtatva az egyrészes fürdőruhájától, így ezúttal csak a negyedik helyezést szerezte meg. Kruppa Judit azonban ismét elsőként végzett. Innen szép győzni.

A döntőt 1985. október 5-én este tartották a Budapesti Kongresszusi Központban. A döntős 25 lány már kora reggel megjelent a helyszínen, délelőtt kamerapróbát tartottak, délután pedig púderfelhőbe burkolózva szépítkeztek, lakkoztak, göndörítettek, tupíroztak, sminkeltek. Egészen este 9-ig, amikor felcsendült a szignál: "amíg a földön lesz nyár, lesz mindig szépségideál." Ezt követően a lányok szépen sorban mind színpadra léptek egyrészes, kétrészes fürdőruhában és nagyestélyiben is. Lépcsőn fel, lépcsőn le, ami azért is dicséretes, mert lépcsőzni elég nehéz úgy, hogy az ember nem nézhet a lába elé, csak előre, és persze mosoly! A szépségversenyről az első pillanatoktól kezdve készültek felvételek, melyből Dér András és Hartai László később Szépleányok címmel dokumentumfilmet készített, amelyet aztán több díjjal is jutalmaztak. Elnézve a filmet tökéletesen átragad az emberre a feszültség. Annyira látszik, hogy a lányok titkokban méregetik egymást, latolgatják az esélyeiket, miközben szorgosan tanulják a helyes járást az oktatójuktól. Kedvenc mondatom a felkészülés perceiből: "mindenképpen mosolyogni kell, aki vállalta, hogy ide eljön és színpadra lép, annak vállalnia kell azt is, hogy mosolyog, akármilyen pontszámot kap." Ennyi. A lányok ezt szuperül megtanulták, nem volt hiba a járásban és a mosolyban sem. Még akkor sem görbült le senki szája, amikor kiderült, hogy kik végeztek az első három helyen. A két udvarhölgy: Füstös Veronika és Kruppa Judit, a nyertes pedig Molnár Csilla Andrea.

Miközben a fejére került a korona, zavartan mosolygott, ide-oda nézelődött kislányosan, szegényen látszott, hogy fel sem fogja, mi történt vele, nem igazán tudta kezelni a helyzetet. A zsűri azzal indokolta döntését, hogy Csillában minden királynői vonás megvan. Az arca gyönyörű, a teste, tartása tökéletes és kecses, minden mozdulata előkelő. A korona mellé számos nagyszerű ajándék is járt: 3 napos bécsi út, Pauer Gyula szobrot készített róla, 50.000 forintos reklámszerződés, amit azonban végül nem fogadott el. Meg persze az igazi fődíj, a lehetőség, hogy ő képviselje hazánkat a máltai Miss Európa döntőn. A megtiszteltetés igen nagy volt, a győzelem örömteli, azonban a következményekről, arról, hogy milyen kötelezettségekkel jár a korona senki sem beszélt. Senki nem tájékoztatta sem Csillát, sem családját a továbbiakról. Így kezdődött a mélyzuhanás. Már maga a máltai verseny is igen rosszul indult. A versenyzők Münchenben találkoztak, hogy részt vegyenek egy felkészítő táborban. Ehelyett viszont haknikörútra vitték a szervezők a lányokat, fotózásokon modellkedtek, divatbemutatókon jelentek meg, showműsorokban szerepeltek minden fizetség nélkül, miközben nem ez volt megbeszélve. Ráadásul Csillának egész úton cipelnie kellett a biztosítás nélküli (70.000 forint értékű) koronáját, ugyanis külön utasították, hogy ne hagyja otthon. Senki más nem vitte, csak ő! Csilla a versenyen nagyon szépen teljesített, ő kapta a legtöbb pontot a zsűritől, egész Európa elámult szépségétől, de mire nyertest hirdettek rejtélyes módon egy svéd lány örülhetett. A mi királynőnk csak a harmadik helyet szerezte meg. A legdöbbenetesebb azonban mégsem ez, hanem hogy az első helyezettet Csilla koronájával koronázták meg. A magyar szervezők ugyanis a háttérben felajánlották még korábban, hogy ugyan ne bomoljanak már a máltaiak, koronát akarnak csináltatni a versenyre? Minek? Kérem, nekünk van nagyon szép, odaadjuk mi szívesen. Majd Csilla kiviszi magával, aztán tessék szíves azt használni. Nem minősítem tovább ezt az észjárást, ami ehhez a döntéshez vezetett. A lényeg, hogy odaadtuk a koronát, amit csak Csilla halála után kapott vissza a család.

Csillától még a magyarországi döntő eredményhirdetése előtt megkérdezték, mik a tervei, ha ő nyeri meg a versenyt, miben változik majd az élete, amire azt felelte: szeretne leérettségizni és kozmetikus lenni. Faggatták, hogy nem érdekli-e a modellkedés, színészet, amire azt mondta, ha húszéves lesz, majd elgondolkozik rajta, de ő csak 16 éves, még túl fiatal. Az egész versenybe azért kezdett bele, mert jó bulinak tűnt, egy nagy játéknak. Idővel azonban a játék eldurvult. Miután nyert, mindenki vele kezdett foglalkozni. Hirtelenjében lett egy ismeretlen sztárja az országnak, akiről mindenki mindent tudni akart, mert ilyet még nem láttak. Csilla celeb lett egy olyan országban, ami azt sem tudta még, mi az a celebség. Jobbra húzták, balra tolták szegény lányt, mindenki úgy tett, mintha ő fedezte volna fel és követelésekkel álltak elő, rengeteg pénzt kerestek rajta, míg neki alig jutott valami. Az irigyek köszörülték a nyelvüket, mindenfélét pletykáltak, telefonon zaklatták a családot, feljelentették őket. A rosszmájúak csak mondták, csak köpködtek. Becsületes, jóakaratú embereket bántva ezzel. Meg is lett az eredménye a sok fröcsögésnek. Az addigi családi nyugalom megbomlott, mindenki ideges volt, zaklatott, a feszültég pedig ráment az egészségükre és kapcsolatukra is. Nem lehetett tovább bírni, Csilla sem bírta tovább, hogy így összecsaptak a feje fölött a hullámok és végzetes döntésre szánta el magát. 1986. július 10-én fájdalomcsillapító gyógyszereket vett be, de megbánta. Édesanyja felszaladt a lányhoz, aki akkor azt mondta: "Anyuka, nem akarok meghalni!" Segíteni azonban már az orvosok sem tudtak rajta. Meghalt, pedig nem is akart öngyilkos lenni. Molnár Csilla vasárnap lett volna 44 éves.

Elsőnek lenni jó, de veszélyes is, mert nincs előttünk térkép. Nem tudjuk, merre tanácsos menni, hol nincsenek csapdák. Bizonytalanul lépkedett Csilla is, akiből az ország királynőt csinált akkor, amikor erre még senki sem volt készen. A királynőt aztán magára hagyták a média útvesztőjében, ott, ahonnan sokszor csak tragédia árán lehet kikeveredni.