Aki 13 évesen meghackelte az iskolarendszert

Logan, mielőtt elhatározta, hogy összeállítja saját tanrendjét, egy fontos kérdésre kereste a választ: mi szeretne lenni, ha nagy lesz. A legtöbb gyerek e kérdés hallatán merészet álmodik és a legkülönfélébb válaszok születnek: űrhajós, királylány, agysebész. De az igazság az, hogy egy tizenéves a legritkább esetben látja reálisan a saját képességeit, és egyáltalán nem tudja, valójában mit szeretne. A legfrappánsabb válaszok azonban szinte mindig a legkisebbek szájából hangzanak el: ha nagy leszek, boldog szeretnék lenni. Logan is így volt ezzel.

Kreatív emberek helyett dolgozó méhek

Sokan vélik úgy, hogy a jelenlegi oktatási rendszer több sebből vérzik. Nem kreatív, önálló személyiséggel rendelkező, öntudatos embereket képeznek, sokkal inkább alázatos, engedelmes felnőtteket – vagyis dolgozó méheket –, akikre a társadalomnak sokkal nagyobb szüksége van. Sir Ken Robinson 2006-ban tartott egy szórakoztató, ám mélyen megható előadást Kaliforniában egy olyan új oktatási rendszerről, amely támogatja (nem aláássa) a kreativitást. Az előadás nagy port kavart, és rövid időn belül megosztotta az embereket – milliók beszéltek és beszélnek erről ma is.

Hiperaktív gyerekből világhírű koreográfus

A mai oktatási rendszerben fontossági sorrendben épülnek egymásra az egyes tantárgyak – ez a világ minden országában így van. Első helyen a matematika áll, azt követi az adott nyelv és irodalom, és csak ezután jönnek a kreativitást leginkább elősegítő művészeti tárgyak. Ennek fontosságát Sir Ken Robinson az említett előadáson egy megindító történettel demonstrálta. Megkérdezte a közönséget, ismerik-e Gillian Lynne-t. A többségnek fogalma sem volt arról, hogy az ő nevéhez fűződik a leghíresebb musicelek koreográfiája – például a Macskáké is. Amikor Gillian kislány volt, folyton izgett-mozgott, nem tudott hosszabb ideig koncentrálni az iskolai órákon és a házi feladatait is rendszerint elfelejtette megoldani. Mivel annak idején, a ’30-as években még nem volt annyira divatos a hiperaktivitás fogalma, mint manapság, édesanyja egy pszichológus segítségét kérte. A megbeszélésen a kis Gillian végig a kézfején ücsörgött. A beszélgetés végén a pszichológus azt mondta a lánynak, szeretne négyszemközt beszélni az anyukájával néhány percet, addig várjon a szobában türelemmel, és hogy addig se unatkozzon, bekapcsolta neki a rádiót. Mikor kiment az orvos és Gillian édesanyja a szobából, kintről figyelték, mi történik. A kislány azon nyomban felpattant a székről és táncolni kezdett. A pszichológus azt mondta az édesanyának: „Hölgyem, ez a kislány nem szertelen, hanem egy nagyszerű táncos. Vigye el egy tánciskolába.” Gillian legszebb napja az volt, amikor átlépte a tánciskola küszöbét. Később felvették a Brit Királyi Balettintézetbe is, és végül itt is diplomázott le. Mi lett volna akkor, ha az édesanyja ragaszkodik ahhoz, hogy a lánya a hagyományos oktatási rendszerben sínylődjön tovább?

Mi kell ahhoz, hogy boldog légy?

A 13 éves Logan Lepanter hasonlóképpen gondolkodott akkor, amikor leült az édesanyjával – aki állítása szerint egyben a legjobb barátja is – beszélgetni arról, hogy magánúton folytatná tovább tanulmányait. Logan azzal érvelt, hogy több időt szeretne a természetben, egyfajta meditatív állapotban tölteni és szívesen foglalkozna többet a sporttal is – mivel felnőttként leginkább példaképére, egy extrém síelőre szeretne hasonlítani. Neki sikerült meggyőznie az édesanyját arról, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem kompatibilis az ő személyiségével, de mi a helyzet másokkal? És mi a helyzet itthon?

Magántanulók itthon

Nemrégiben, 2013 szeptemberében az Európai Demokratikus Iskolák Közösségének (EUDEC) tagjaként Egerben demokratikus szellemű magántanulói központ alakult. Ide azokat a családokat várják, akik valamilyen okból úgy döntenek, hogy gyermekük nem vesz részt a hagyományos iskolai oktatásban, és helyette valamilyen alternatív oktatási módszert illetve közösséget szeretnének. Magántanulói jogviszonyt bármelyik magyarországi oktatási intézménnyel lehet folytatni. Itt a magántanulói státuszt az iskola igazgatójának kell jóváhagynia, amelynek zökkenőmentes lebonyolítása iskola- és gyerekfüggő. Előnye, hogy a jogviszony nem tandíjköteles. Hátránya, hogy bár a magántanulókkal az iskola nem kap normatívát, félévente le kell őket vizsgáztatnia, amire a diák osztályzatot kap. A másik lehetőség a Clonclara School. A gyerekek tanulói jogviszonyt létesítenek ezzel az Egyesült Államok-beli iskolával, amely ernyőintézményként a világ számos országában élő, otthon tanuló fiatalokat tartja számon diákjaiként. A tandíj havi 15 ezer forintnak megfelelő összeg, amelyet egyszerre kell befizetni a tanév elején. Ezért a pénzért a diák igénybe veheti egy mentor segítségét a tanulás megszervezéséhez. Az iskola lehetőséget ad vizsgák letételére is, amellyel a tanuló bármilyen intézményben továbbtanulhat. Előnye, hogy a gyerek nem kényszerül rendszeresen vizsgákon számot adni a tudásáról. Hátránya, hogy a családnak finanszíroznia kell a tandíjat, a bizonyítványt pedig honosíttatni kell.