A sport mint gyógyszer a betegségekre

Példaként: egy lábujjtörés 6 hét gipszet eredményez egy átlagember számára az egészségügyben, egy sportolónak viszont már 3 hét múltán lehet futó, erőnléti edzést tartani. Nincs ez másképpen daganatos betegségek esetében sem. A sportolók felkészülésében a legfontosabb részfeladat a pihenő időszakban lezajló regeneráció, hiszen a terhelés hatására nem leszünk jobbak, csak fáradtabbak, lemerülnek az energiaraktáraink, sőt bizonyos helyzetekben a védelmi vonal, az immunrendszer is gyengülhet. Ezért kell a szervezetnek lehetőséget adni önmaga újraépítésére, sőt, akár a rendszer túltöltésére is. Így a testünk az edzést megelőzőnél magasabb szintű edzettséget hoz létre. Ezt hívjuk szuperkompenzációnak.

Az edzett szervezet sokkal erősebb helyreállító képességgel rendelkezik, mint az edzetlen, hiszen az előbb leírt módon, nagyon komoly képességfejlesztést lehet viszonylag rövid idő alatt elérni. Nyilvánvalóan a terhelés ritmusa a siker kulcsa, mert ha ezzel helyesen bánunk, akkor ez az erős helyreállító mechanizmus javítja immunrendszerünk regenerációs képességét is. Ellenkező esetben viszont, ha rossz ritmusban dolgozunk, akkor a hatás visszájára fordulhat.

A mozgás következtében gyorsuló anyagcserénk miatt a szervezetünkbe bejutó méreganyagok, illetve az ott keletkező salakanyagok hamarabb ürülnek ki, ezáltal káros hatásuk kifejtésére is rövidebb idejük van.

Sportolás közben, fokozott terhelésnél hamar észleljük a folyadékhiányt, és erre ettől kezdve több figyelmet is fordítunk, jó esetben több folyadékot fogyasztunk. Némi gyakorlás, tapasztalatszerzés után egy amatőr futó is jobban figyel magára, így a folyadékfogyasztására is. A növekvő vízfogyasztás pedig könnyíti a keringést, gyorsítja a kiválasztást is, ami ugyancsak segíti az előző pontban leírtak megvalósulását.

A fiatal szervezetnek gyors az anyagcseréje, az idősebbeké lassabb. Egy rendszeresen sportoló ember szervezete akár évtizedekkel fiatalabb korára hasonlító módon gyors anyagcserével rendelkezik. Ebből is látszik, hogy nincs összefüggés közvetlenül szervezetünk anyakönyvi kora és testünk vitalitásából eredő kora között. Ebben a „okirat-hamisításban” nagy szerepe lehet a rendszeresen végzett edzéseknek!

A daganatos betegségek kialakulásának esélyét csökkenti a rendszeres és intenzív sportmozgás. Amerikai felmérések (US National Cancer Institute) alapján kimondhatjuk, hogy határozottan van pozitív összefüggés a kellő mennyiségű mozgás és – vizsgálatuk alapján – a mellrák kialakulásának csökkenése között.

A sportolásnak van egy másik jelentős haszna is: a lelkünket is vitalizálja. A depressziós lélek ugyanis a tapasztalatok szerint könnyebben betegszik meg, így a daganatos betegségeknek is kevésbé tud ellenállni. A mozgás hatására az agyműködésünk is élénkebb lesz, ami nemcsak a megelőzésben, hanem az utókezelésben is nagy jelentőséggel bír. Gyógyulni vágyásunk is erősödik, hiszen egy sportoló akarata erősebb az átlagosnál, így a teljes felépülés esélyei is tovább javulnak.