Az idős férj választott spermadonort ifjú felesége számára

Mert míg én szabad vagyok, ők már régen elvesztek a sivár hétköznapokban. Eseménytelen, szürke életük csupán a főzés, takarítás, gyereknevelés és a csekkek befizetése körül forog. Nem jut annyi idejük magukra, amennyit szeretnének, és vágyakozva nézik a női magazinokban hirdetett luxuskozmetikumokat vagy ruhákat, amelyekre soha nem lesz pénzük. Három-négy havonta jutnak el kozmetikushoz, évente talán háromszor fodrászhoz, és mégis mohón olvassák azokat a lapokat, amelyek a híresek és gazdagok életét mutatják be. Mert titkon, ha csak egészen rövid időre is, oda szeretnének tartozni.

Utálják a fajtámat, mert nekem mindenem megvan, amiről ők álmodni sem mernek, és míg ők saját életük rabszolgái, addig én azt teszek, amit csak akarok. Ezek a nők súlyfelesleggel küzdenek és kétségbeesetten próbálják visszacsábítani a férjüket, akik viszont a magamfajta prostituáltakról vagy a huszonéves kolléganőkről fantáziálnak. Boldogtalanul és fáradtan élik le az életüket. Nekem legalább bitang nagy kalandokban volt részem.

Volt egy lány, aki szintén velem kezdte a szakmát. Együtt szobáztunk Marokkóban, Izraelben és jártunk ki Dubajba. Élveztük az életet, a velünk történt események ellenére is. Ő időközben férjhez ment, most a gazdag, elkényeztetett feleségek hétköznapjait éli, és persze már nem szívesen emlékszik vissza a régvolt időkre... Meg sem ismeri a régi kolléganőit.

Persze nem épp átlagos a házasság. A férje 40 évvel idősebb nála. A minap mosolyogva olvastam, hogy gyerekük lesz. S az asszony büszkén jelentette be, hogy ez élete legboldogabb időszaka és ezután már minden álomszerűen fog történni az életében. Épp olyan most, mint azok a feleségek, akik elhiszik a saját hazugságaikat.

Azt csupán csendben jegyzem meg, hogy a kisbaba még csak nem is a férjétől van. Az idős gazdag úr kiválasztotta a spermadonort ifjú neje számára…