Vakációt tervezel? 5 ok, amiért Zágráb a tökéletes úti cél

Horvátország fővárosának, egyben legnagyobb városának nagyjából 800 ezer lakosa van, alapítása pedig hozzánk, magyarokhoz köthető - Szent László királyunk 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. Zágráb két külön részre osztható: az alsóvárost széles sugárutak szelik át, hatalmas terek és szecessziós épületek uralják. A felsővárosban ezzel szemben meghitt, középkori hangulat uralkodik.

A város utcáit róva számos magyar történelmi emlékre bukkanhatunk, ez pedig még barátságosabbá és otthonosabb úti céllá teszi a magyarok számára.

Szt. Márk templom

Az óvárosban található híres templom a történészek szerint a 13. században épült. Az eredetileg román stílusú templomot a 14. században jelentősen átépítve gótikussá alakították. A templom jellegzetes tetőcserepei pedig az 1800-as évekből, Magyarországról származnak.

Jelačić bán tér

A tér a 17. század óta létezik és Zágráb egyik központi tere, a helyiek népszerű találkozópontja. A téren áll Josip Jelačić bán nagyméretű lovas szobra, amelyet eredetileg 1866-ban állították fel az osztrák hatóságok. Ekkor a szobor észak felé nézett, amit sokan úgy értelmeztek, hogy kardját fenyegetőleg Magyarország, illetve Budapest felé mutatja. A szobrot 1947-ben eltávolították a kommunista jugoszláv hatóságok, majd 1990-ben visszaállították, ezúttal dél felé fordítva. Ennek egyesek azt a politikai tartalmat tulajdonítottak, hogy ez egy Magyarországnak tett gesztus.

Mária mennybemenetele székesegyház

Zágráb egyik legismertebb épülete a székesegyház, amely a város számos pontjáról látható. Szent László királyunk kezdte el építtetni, majd 1217-ben szentelték fel. 1242-ben a tatár hordák pusztítása következtében súlyosan megsérült, ezután 1263-ban építették újjá. Mikor a 15. században a török hódítások ellen kellett védekezni, a székesegyház köré reneszánsz erődítményrendszert építettek. A 17. században, ismét a törökvész miatt, a templom nyugati oldalára reneszánsz stílusú őrtorony épült. Egy 1880-as földrengés következtében a főhajó és a torony összedőlt.

Maksimir park és a városi állatkert

Angol stílusú kert, sokszínű növény- és állatpark és idillikus tavak várnak az idelátogatókra. A 316 hektáros park Zágráb legnagyobb parkja, és 1794-ben nyílt meg az érdeklődők előtt. Itt található a zágrábi állatkert is, tehát semmiképpen nem érdemes kihagyni.

Kőkapu

Zágráb egykori 5 városkapujából mára csak a kőkapu maradt meg. Ez Zágráb óvárosának egyik legépebben megmaradt nevezetessége. Építését megint csak egy magyar király, ezúttal IV. Béla rendelte el 1241-ben. 1731-ben a környék házait egy tűzvész elpusztította, és a helyiek csodának tartják, hogy a kapun lévő Jézust és Máriát ábrázoló festmény sértetlenül vészelte át a katasztrófát, annak ellenére, hogy a képkeret elégett. A kőkaput szent helynek tartják, környékén mindig hívők imádkoznak.