Hátborzongató képek - Szellemvárosok a világ körül

Annyit még érdemes hozzátenni a szellemvárosok definíciójához, hogy további közös jellemzőként szokták említeni a paranormális tevékenységek megjelenését is - csak hogy egy kicsit hátborzongatóbb legyen a történet.

Bodie, Kalifornia, USA

Az egykori városka területén 1859-ben aranyat találtak, ennek köszönhetően a helység lélekszáma egyik napról a másikra igencsak megugrott. 1880-ra már 10 ezer lakosa volt a településnek. Az évek múlásával azonban a bányák kimerültek, 1942-ben zárták be az utolsót. Az egykori város az üresen álló, megmaradt 170 épülettel ma már nemzeti parkként üzemel. A pletykák szerint pedig bárkire, aki megpróbál egy darabkát magával vinni az egykori bányaváros épületeiből, kegyetlen átok száll.

Oradour-sur-Glane, Franciaország

Az egykori francia település neve összeforrt a második világháború rémségeivel, és a náci barbárság szimbóluma lett. 1944. június 10-én

A háború után De Gaulle tábornok úgy döntött, nem építik újjá a szellemvárost, inkább új települést alapítottak a régi mellett. Az egykori falut megőrizték úgy, ahogy pusztulása napján maradt. Az autók, a babakocsik, a varrógépek mind az eredeti helyükön vannak, 1999-ben pedig "mártírfaluvá" nyilvánították.

Hashima, Japán

Egykor a világ legsűrűbben lakott területe volt a 15 hektáros japán Hashima szigetvárosa. Az 1880-as évek végén a szigeten szénbánya nyílt, emberek költöztek oda, és egy kis bányásztelepülés épült ki a tárna körül. 1890-ben vásárolta meg a szigetet a japán Mitsubishi cég 100 000 jenért, és óriási betonfalakkal vette körbe, hogy megvédje a tájfunok okozta hullámoktól. A második világháború idején a besorozott munkások helyett koreai és kínai hadifoglyok dolgoztak itt, csaknem rabszolgakörülmények között. A sziget történetének az olajkorszak vetett véget. Az olaj előretörésével a szén háttérbe szorult, a bánya tulajdonosai pedig 1974-ben a település bezárása mellett döntöttek. A szigetet mindössze három hónap alatt kiürítették.

Pripjaty, Ukrajna

A csernobili atomerőműtől 2 km-re fekvő város pusztulását az 1986. április 26-ai atomkatasztrófa okozta. Pripjatyban anno az atomerőmű dolgozói éltek családjukkal, kb. 49 400 lakos, ebből 15 406 gyermek és 16 562 nő. A katasztrófa után a lakókat kitelepítették, a várost viszont máig úgy hagyták, ahogy egykor állt:

Derenk, Magyarország

A szlovák határtól egy kilométerre fekvő egykori település emlékét csupán a zölden benőtt épületek maradványai és a poros utak jelzik. Ezeken az utakon azonban ma már - az erre kirándulókon kívül - senki nem jár. Derenk falu 1881-től 1945-ig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, majd 1950-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye része lett. A község 1920-ban került először komolyabb veszélybe, amikor a magyar-csehszlovák határt pont a főutcán keresztül húzták meg. Népszavazással döntöttek a falu sorsáról: a lakosság Magyarországot választotta.

Nem kellett sok idő azonban, és a falu sorsa végleg eldőlt:

Lebontatta az épületeket, az emberek holmiját pedig vonaton szállíttatta az új lakóhelyekre. Az 1940-es évekre a település teljesen elnéptelenedett. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt.