Egy férj, több feleség, tucatnyi gyerek - Boldog élet poligám módra

Botás Enikő

2015.10.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Egy apuka, négy anyuka, 16 gyerek - a Feleségtársak című, idehaza is futó amerikai realitysorozatban egy poligámista család hétköznapjait kísérhetjük figyelemmel. Az igazat megvallva, a mormon Kody Brown terjedelmes famíliájának életét nézve bennünket általában egy jó adag döbbenet és hitetlenkedés fog el - valóban működőképes lehet a poligám családmodell? Ennek a kérdésnek jártunk utána a Life.hu szakértőjének segítségével.

Mormonok és mormonok között is van különbség

A reality főszereplője, Kody Brown természetesen csak legelső feleségét vehette el állami esküvőn további három nejéhez csak egy vallásos ceremónia köti. Fontos tudni ugyanis, hogy a poligámia abszolút illegális Amerikában, és maga a mormon egyház is 1890 óta bűnnek tartja, és tiltja. Hogy miként lehet mégis, hogy a hithű mormon Kody megengedheti magának a többi feleséget?

Kody egészen pontosan fundamentalista mormon, amely 1890-től kezdődően elszakadt a mormonizmus fő irányzatától, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházától, a többnejűség gyakorlatának betiltását követően.

Az egyesült államokbeli Utah állam lakosainak 58-72%-a tartozik a mormon felekezethez, és - ahogy Kody Brownék is - jó néhány fundamentalista mormon család is él itt, nagyjából 30 és 100 ezer közé tehető a poligám famíliák száma.

A mormonizmus olyan vallási mozgalom, ami tagjai szerint Krisztus egyházának visszaállításával kezdődött 1830-ban. A mormon jelző elsősorban Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházára, annak tagjaira vagy kultúrájára utal. Tágabb értelemben használatos a kisebb felekezetek megnevezésére is. A mormonok azt tartják magukról, hogy azt az egyházat állítják vissza, melyet Krisztus eredetileg alapított földi életében.

És bár Utah államban is büntetik a poligámiát, tavaly járta be a világsajtót az a hír, miszerint egy szövetségi bíró érvénytelenítette az államban a többnejűséget tiltó törvény azon rendelkezését, amely - öt évig terjedő szabadságvesztést kilátásba helyezve - megtiltotta az együttélést olyanok esetében, akik törvényesen nem házasodtak össze. A döntés azután születetett, hogy a realityhős Brown család 2011 júliusában beperelte Utah államot, mert egy megyei ügyész a monogámia védelmében vádemeléssel fenyegette meg őket a sorozat premierje után.

Kody Brown 16 gyermeke közül kettővel Forrás: AFP

Feleségtársak a valóságban

Maggi, aki egy Mississippiben található poligámista közösség tagja, egy internetes csevegőszobában számolt be arról, milyen az élet többedik feleségként valakinek az oldalán. Az alábbiakban az ő beszámolóját tolmácsoljuk.

Amint az a beszámolójából kiderül, a férj és négy felesége valamennyien egy házban élnek, sőt lényegében mindannyian együtt is alszanak, bár az ágy különböző szintekre van eltolva, így ha valamelyik feleséggel házaséletet él a férj, annak a többi feleség is mind fültanúja. A feleségek között van egy kiemelt, az ő feladata az, hogy a többi feleség között fellépő konfliktusokat elsimítsa anélkül, hogy ebbe a férjet bele kellene vonni. A veszekedések leggyakoribb oka a féltékenykedés, mert bár a férj igyekszik igazságos lenni a feleségekkel szemben, mindenkinek más az elképzelése arról, hogy mi is igazságos.

Maggi otthonában az a szokás, hogy minden feleség egy hetet alhat együtt a férjével, de ebből csak hat napon élhet vele házaséletet, a vasárnap ugyanis mindig a fő feleségé. Egy hét után mindenkinek három hetet kell a férjétől külön ágyban töltenie, mire újra sorra kerül, de a vasárnapoknak köszönhetően a fő feleségnek négy extra napja van a többiekkel szemben. Az egy hét alatt általában két-három alkalommal kerül ténylegesen sor szexre a házastársak között, de Maggi szerint még mindig jobb ez a beosztás, mintha naponta váltogatná a férj, hogy kivel alszik, ahogy az sok más helyen szokás.

A háztartásba négy helyről érkezik jövedelem. A férj, Brian könyvelőként dolgozik, az első feleség, Hanna a helyi általános iskola igazgatóhelyettese, a második feleség, Mary ápolónő, Maggi háztartásbeli, az ő dolga a gyerekekkel való foglalkozás és a házimunka, a negyedik feleség, Mary-Jane pedig szintén általános iskolai tanár ugyanott, ahol Hanna is dolgozik. Vasárnap valamennyi feleség besegít a vasalásba, főzésbe, kertészkedésbe.

A feleségek jövedelme mind egy számlára megy, és mindannyian ugyanannyi pénzt költhetnek el személyes szükségleteikre, a maradékot pedig félrerakják. A férj fizetéséből állják a háztartási kiadásokat, számlákat, illetve ebből költhet a férj magára.

A nők között tilos a testi kapcsolat, sem az ágyban, sem máshol nem érhetnek egymáshoz, nem csókolhatják meg egymást. Maggi összességében elégedett az életével, csak a szexet nem tartja kielégítőnek, a férj ugyanis sokat dolgozik, gyakran későn ér haza, és van, hogy már nincs kedve nemi életet élni az éppen soron levő feleségével. Ráadásul azzal is tisztában vannak a feleségek, hogy a helyzet csak rosszabbodni fog, amikor a következő két feleség is megérkezik a házhoz. A férj ugyanis előrelépett az egyházi ranglétrán, ami azzal jár, hogy köteles lesz hat feleséget tartani.

A már meglevő feleségeknek abba ugyan nincs beleszólásuk, hogy hány feleséget tartson összesen a férjük, abba azonban igen, hogy kik legyenek a további feleségei. Lényegében ez az egyetlen hatalmuk, amivel élni tudnak, ám ez sem lebecsülendő, hiszen a békés együttélés alapja, hogy a feleségek – akárhányan is legyenek – jól kijöjjenek egymással, és minél kevesebb konfliktus legyen közöttük.

Egy tucat gyerek

Legyen szó akár a fundamentalista, akár más felekezetről, a legtöbb mormon gyülekezetben igencsak bátorítják a gyerekvállalást. Ennek következménye, hogy a mormon családokban legalább 3-4 csemete biztosan születik, ám ha fundamentalista mormon családról beszélünk, akkor érthető módon a gyerekek száma egyenes arányban növekszik a feleségek számával, így történhet meg például, hogy Kody Brown 16 gyönyörű gyermek boldog édesapja.

Azon kívül, hogy kissé szkeptikusan tekintünk a reality feleségtársainak azon kijelentésére, miszerint ők valóban boldog és kiegyensúlyozott életet élnek férjükkel, nem szabad elmenni a gyereknevelés problémája mellett sem. Arról, hogy

milyen hatással lehet a gyerekek fejlődésére, szocializációjára, későbbi életére az, hogy egy poligám családban nőnek fel,

szakértőnket, Majsai László pszichopedagógust kérdeztük.

Majsai László pszichopedagógus szerint

Azért nagyon nehéz a kérdés – és a válasz is –, mert szerintem nincs és nem is lehet egyértelmű véleményt alkotni. A gyermekek fejlődésére a legnagyobb és legintenzívebb hatással a közvetlen környezetük, az őket körülvevő és számukra legfontosabb személyek, a szülők, nagyszülők, rokonok vannak. Az ő viselkedésmintáik, értékeik, elvárásaik azok, amik primér módon befolyásolják ezt a folyamatot. Ugyanakkor a társas-, közösségi létben való megjelenés, részvétel szintén erősen ható tényezők. Nem elhanyagolhatóak a külvilág információs csatornáiból érkező tudásmorzsák sem. A jelen helyzetben azonban mindezek a csatornák – számosságukat tekintve egészen biztosan – szűkösek, vagy el sem érhetők. Egy térben és időben "távoli" és ilyen mértékben zárt közösség, élettér, egy ennyire szigorúan beszabályozott és ilyen következetességgel irányított élethelyzet – enyhén szólva – nem segít a hétköznapi gondolkodásban és megítélésben elfogadott vagy "normális" fejlődésnek (félek a normális kifejezéstől, mert nem eléggé objektív, ráadásul egy mormon közösségben pont az a normális).

Az biztos, hogy ha ezek a gyermekek, ill. felnőttek kikerülnek ebből a zárt közösségből (továbbtanulás, szakma tanulása, munkavállalás okán), akkor igen nagy hátránnyal, az alkalmazkodóképességüket rendkívüli igénybevételnek kitéve kell megfelelniük, "túlélniük"! A szocializáció, az egyén alkalmazkodása/beilleszkedése az egyének közösségébe. Mint a személyiségfejlődési folyamatok egyike, arra tanítja meg az embert, hogy ennek az elengedhetetlen szükségletnek a leghatékonyabban megfeleljen. De mi lenne, ha a bárányok csak a bárányokhoz lennének képesek alkalmazkodni, a farkasokhoz nem? Valószínű, hogy sokkal rövidebb életűek lennének!

De hálisten, mégsem sikerül ezeknek a közösségeknek hermetikusan elkülönülni, illetve egy vallási vákuumban felnevelni gyermekeiket. Nem beszélve arról, hogy pléldául a kamaszkor lelki és hormonális változásai olyan erőkkel bírnak, amiket nem állíthat meg 100%-osan egy vallási vagy egyéb egyedi norma- és követelményrendszer! A tinédzser kötelező lázadása, kételkedése és a felnőtt világgal szemben vívott harcai garanciák arra, hogy ha akarnak, találnak kitörési pontokat! Hogy követni fogják-e szüleik családmodelljét? Szerintem ez egyénileg változik, a mérték és az időtartam is! Biztosan lesznek hívek és ellenzők, időlegesen vagy végleg maradók, kíváncsiak vagy feltétlen elfogadók, boldogok és boldogtalanok.