Mi az a mindfulness jelenség?

2015.10.08.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A mindfulness kifejezésnek többféle magyar fordítása is létezik, de talán a legjobb a tudatos jelenlét. Bár nagyon egyszerűnek tűnik a feladat, az átlagember mégsem képes arra, hogy néhány másodpercnél hosszabb ideig egyetlen dologra összpontosítsa figyelmét. Tessék kipróbálni: gyakorlás nélkül nem fog menni, mert nagyon hamar betörnek majd a tudatba más témákra vonatkozó gondolatok, és pillanatokon belül olyan messzire kalandozunk majd, hogy csak utólag vesszük észre, már régen máson járnak a gondolataink.

Jon Kabat-Zinn amerikai orvos az 1970-es években sokat tett a mindfulness népszerűsítéséért. Konkrét módszereket és technikákat írt le könyveiben, amelyeket bárkinek lehetősége volt elsajátítani. Segítségükkel hatalmas mértékben lehet csökkenteni a stresszt és a szorongást, ezért

ma már tudományos kutatások tárgya a mindfulness módszere.

A tudatos jelenlét tehát tanulható, és rendkívül hasznos módszer. Gyakorlása során arra törekszünk, hogy szándékosan, tudatosan és akaratlagosan rögzítsük figyelmünket a jelenben, pillanatról pillanatra, ítélkezés nélkül, pusztán átengedve a gondolatokat és az élményeket a tudatos figyelem szűrőjén.

Noha az éber figyelem előállítása egyszerű feladatnak tűnhet, gyakorlása és megvalósítása igazi kihívást jelent a hétköznapi ember számára.

Elsősorban azért nehéz a mindfulness előállítása, mert a tudatos jelenlét arra kér minket, hogy hagyjunk fel a megszokott, reflexív gondolkodással (amelyben értékeljük és minősítjük a világot). Anélkül, hogy észrevennénk, az elme hajlamos elkalandozni arról, amit épp csinálunk és bonyolult asszociációs láncok szövevényes hálózatán keresztül egészen máshová jut el, mint ahonnan elindult.

A kutatások szerint az idő 47%-ában álmodozunk, azaz kilépünk a jelenből, és a múltban vagy a jövőben élünk. Ez azért probléma, mert amikor elképzelünk valamit vagy visszaemlékszünk egy emlékre, akkor részben meg is tapasztaljuk az érzelmeket (például félelmet, fájdalmat, csalódást) éppen úgy, mintha valóban az adott pillanatban történnének.

Testünk nagyon érzékenyen reagál nemcsak a tudatosan átélt, de a még félig tudatos élményekre is, és adott esetben stresszhormonokat választ ki, vagy feszültséget generál az izmokban és a zsigerekben.

A stresszről pedig a tudományos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy változatos betegségeket okoz, és jelentős mértékben rövidíti az élettartamot.

A mindfulness állapotában viszont le tudjuk tenni a múlt és a jövő terheit, és megszabadulhatunk a stressztől is. Ebben a lelkiállapotban egy ideig tudatosan koncentrálunk a jelen pillanatra, és engedjük, hogy kifejlődjön a nyugalom és az elfogadás állapota. Csendben elfogadjuk éppen jelen lévő testi érzéseinket és gondolatainkat, bármi is fogadjon minket.

Ez öngyógyító terápiás technikaként is működik: ha jól csináljuk, akkor egy kis idő elteltével máris megkönnyebbülést fogunk érezni, és ki tudunk lépni a mindennapok stresszéből és problématömegéből.

Amikor „jelen" vagyunk, nem gondolunk a múltra vagy a jövőre. Finoman belegyökerezünk a jelen pillanatába a látnivalókkal, illatokkal és érzésekkel, amelyek éppen körülöttünk vannak. Ez néha könnyebben megy, néha nehezebben, de aki egyszer ráérez az ízére, varázslatos eszközhöz jut, amellyel pillanatok alatt ki tud bújni a stressz szorításából.

Te mennyire éled meg a mindennapokat? Tudatosan éled az életed? Töltsd ki tesztünket - kattins IDE!