Egy felfedezésre váró gyöngyszem a sivatagban: Doha

Tavaly a Forbes magazin a világ leggazdagabbjai közé választotta Katart, az ország és fővárosa hírneve azonban még mindig nem ért el mindenhova, hiszen alig akad olyan ember, aki tudná, hol is keresse a Perzsa-öbölbe nyúló félszigetet.

Ezért a legkevésbé sem hibáztathatjuk az arab térség egyik leggyorsabban fejlődő országát: a 19. századig még a térképekről is lehagyták, ráadásul a BBC egy 2015-ös riportja szerint Katar fővárosa, az egykori szegény halászfalu, Doha tudatosan kerüli a szomszédos Egyesült Arab Emírségek példáját, és esze ágában sincs „a csillogás fővárosává” válni. És valóban: Doha sokkal izgalmasabb és eredetibb annál, hogy egy lapon emlegessük Dubajjal vagy Abu-Dzabival.

Doha legnívósabb városrésze egy 4 millió négyzetméteres mesterséges szigeten terül el, amelynek formáját és nevét az ország egykori fő bevételi forrása, a gyöngyhalászat ihlette. A gyöngysor formájú Pearl nem csupán madártávlatból nyújt páratlan látványt.

Az utcákon sétálva szinte kézzelfoghatóvá válik az a luxus, amelyet a többi közel-keleti országhoz hasonlóan a mára kőolaj- és földgáznagyhatalommá vált Katar is magáénak érezhet - annak ellenére, hogy Doha a még kialakulóban lévő kulturális főváros imázsával igyekszik felhívni magára a világ figyelmét. Sivatagi éghajlat ide vagy oda, rendezett parkok és zöld övezetek teszik még otthonosabbá az itt lakók életét, akik ha éppen nem palotának is beillő villájukban tengetik méregdrága életüket, akkor a közeli éttermek és kávézók finomságait élvezik.

Ha csak egyetlen napot töltesz Katar fővárosában, akkor a város szívében található Souq Waqif, azaz a bazár az a hely, ahová, ha Dohában turistáskodsz, kötelező ellátogatnod. Itt nem csupán a szemedet kényeztetheted a szebbnél szebb portékák látványával, hanem ízlelőbimbóidat is.

Az egzotikus, kandírozott gyümölcsöktől kezdve az olajos magvakon át a fűszerekig és a hagyományos édességekig túl érdemes betérni az itt sorakozó éttermek valamelyikébe. Disznóhúst és alkoholt ne is keress az étlapon, helyi specialitásokat azonban annál inkább: egy frissen elkészített kebab még a legnagyobb hőségben is jólesően csillapíthatja éhségedet.

Doha több kilométer hosszú tengerparti sétánya nem csupán a kánikulában is elszánt futók kedvelt színtere, hanem a kikapcsolódásra vágyó városiaké is. Készülj fel, hogy a tengerközelség okozta nagyobb páratartalom miatt még elviselhetetlenebb lehet a sivatagi hőmérséklet, különösen, ha nem az októbertől márciusig tartó téli időszakban látogatsz Dohába.

Fürödni ugyan itt nem lehet (az egész városban csakis a kijelölt helyeken, legtöbbször a partra épült hotelekben van strandolási lehetőség), a látvány azonban mindennél jobban kárpótolhat: innen a legjobb a rálátás a hatalmas felhőkarcolókból álló „downtownra", azaz a belvárosra, amelynek igazi arcát esti kivilágításában csodálhatod meg.

Már maga a múzeumnak helyt adó épület is megér egy kitérőt: 2008-ban hatalmas tűzijáték és ünneplés közepette adták át a hatalmas beruházásokkal elkészült létesítményt, amely egy mesterséges szigeten kapott helyet Doha kikötőjében, megálmodója pedig a párizsi Louvre üvegpiramisát is jegyző I. M. Pei.