Női sorsok a magyar forradalom és szabadságharc idején

Tény, hogy a kor felfogása szerint egy nőknek otthon, a családjuk mellett volt a helye, de ekkor is akadtak olyan asszonyok, akik igencsak kikívánkoztak a hagyományos női szerepkörből, akiket magával ragadott a reformkor nemzeti lelkesedése, akik aktívan is kivették a részüket a forradalomból, akár fegyvert is ragadtak.

Zichy Karolina

Károlyi György felesége mind megjelenésével, mind intelligenciájával nagy hatást gyakorolt a magyar politikusokra. Karolina grófnő elkötelezett híve volt a nemzeti ügynek, a főúri társadalom magyar szellemű átalakításában elszántan tevékenykedett, szorgalmazta például a magyar ruha viselését, a magyar nyelv használatát a társasági élet színterén, a bálokon pedig divatot csinált a magyar táncnak. Emellett aktív szerepet vállalt a kizárólag magyar iparcikkek vásárlását szorgalmazó Védegylet tevékenységében.

Zichy Antónia

Karolina nővére és Batthyány Lajos gróf és miniszterelnök felesége szintén élénken érdeklődtött a reformkori politikai élet aktuális kérdései iránt, Antónia grófnő tudatosan egyengette férje politikai karrierjét. Hazaszeretete igazi "honleánnyá" tette. A szabadságharc kitörésekor Batthyány a horvátok ellen fegyvert fogott, nemzetőrnek állt, 1848. június 13-án a Vas Megyei Nemzetőrség zászlaját Antónia avatta fel.

Szendrey Júlia

Míg március 13-án Petőfi a Nemzeti Dalt írta, hitvese, Júlia a másik asztalnál nemzeti színű fejkötőt varrt magának, és ő varrta és tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát is. A kortársak később azzal vádolták az asszonyt, hogy nem óvta eléggé Petőfit a veszélytől, sőt inkább tovább tüzelte annak amúgy is rendkívül szenvedélyes természetét. Júlia 1849 áprilisában egy politikai röpiratban arra szólította fel Magyarország asszonyait, hogy küldjék harcba férjeiket, kedveseiket és fiaikat.

Kossuth Zsuzsa

Kossuth Zsuzsannát, bátyja Kossuth Lajos 1849. április 16-án a tábori kórházak főápolónőjévé nevezte ki. Zsuzsa nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a hadsereg vezetői közül többen is vonakodtak engedelmeskedni egy nőnek. Ennek ellenére, eruópai viszonylatban is kimagasló módon, az asszony bejárta az egész országot, megszervezte a hadiápolást, mintegy 72 tábori kórházat állított fel.

Lebstück Mária

A Mária főhadnagynak is nevezett asszony egészen konkrétan értelmezte a honleányi feladatokat: férfi ruhába bújva, Lebstück Károly néven beállt a magyar honvédseregbe. Bár a kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptette elő Dembinski tábornok. A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát is, Jónák Pált.