Van egy kis spórolt pénzed? Mutatjuk, mibe érdemes befektetned

Talán a legegyszerűbb és néhány évvel ezelőttig a legnépszerűbb megtakarítási lehetőség volt a lakosság körében. A népszerűségvesztést a nullához konvergáló betéti kamatok okozták. Emiatt elsősorban

Azon a korábban jellemző gyakorlaton, hogy az akciós kamatokra vadászva akár háromhavonta egyik bankból a másikba visszük megtakarításainkat, ma már elgondolkozni sem érdemes, hiszen az adók és tranzakciós költségek nagyon könnyen felzabálják az évi 0,5-1 százalékos mértékű kamatot. Tehát ha betétben gondolkozunk, akkor csak számlavezető bankunknál érdemes lekötni a pénzünket, mert a bankon belüli lekötéseknek jellemzően nincs tranzakciós költségük.

Amennyiben négy-öt éves időtávon lakóingatlan-vásárlást és/vagy -felújítást tervezünk, akkor egy kézenfekvő, és – az állami támogatásnak köszönhetően – a bankbetéteknél jóval magasabb hozamot biztosító megtakarítási forma a lakás-takarékpénztári számla nyitása.

Emiatt egyszeri nagyobb összeg befektetésére önmagában nem alkalmas. Az állami támogatással együtt elérhető hozam maximalizálását célzó konstrukciók esetén az EBKM-mutató 10% körül alakul, amit – többnyire a szerződéskötési díj elengedésével járó – akciók kihasználásával még kb. 1 százalékponttal megfejelhetünk. A konstrukció további előnye, hogy a megtakarítási időszak lejártával kedvezményes kamatozású hitelt vehetünk fel a lakásvásárláshoz, illetve -felújításához, és ezt a kereskedelmi bankok önerőként veszik figyelembe, ha lakáshitelt vennénk fel.

A bankbetétekhez hasonló kockázatot jelentő, de annál jelentősen magasabb hozamot nyújtó megtakarítási forma. Fontos, hogy kifejezetten a magánszemélyek számára létrehozott konstrukciók közül válogassunk, hiszen ezek kamata az azonos futamidejű, általános államkötvények hozamánál némileg magasabb.

A lakossági állampapírok speciális, gyermekvállaláshoz kötött formája a Babakötvény. Rövidebb 0,5–2 éves időtávon befektetni szándékozóknak pedig a Kincstár-, illetve Takarékjegyek különféle formái lehetnek testhezállók.

A befektetési alapok palettája rendkívül széles, a legkevésbé kockázatos és ennek megfelelően legalacsonyabb hozamot ígérő, bankbetétekbe és rövid távú állampapírokba fektető pénzpiaci alapoktól a kiemelt kockázatú és így jóval magasabb hozampotenciállal rendelkező részvény-, illetve származtatott alapokig terjed. A rendkívül változatos piac előnye, hogy bárki megtalálhatja a kockázatvállalási hajlandóságának, illetve preferált időtávjának megfelelő befektetési alapot.

A változatosság hátránya ugyanakkor, hogy a számunkra megfelelő alap kiválasztása nagy körültekintést és az átlagosnál magasabb pénzügyi alapismereteket igényel. Ezért befektetési döntésünk meghozásához érdemes lehet szakember segítségét kérni.

Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a ma középkorúak, pláne a fiatal felnőttek a megéléshez elegendő összegű állami nyugdíjra nem számíthatnak. Ezért nagyon fontos lenne a nyugdíjasévekre való felkészülés, öngondoskodás, hosszú távú megtakarítás. Az ebben gondolkodók számára is többféle megoldás áll rendelkezésre. Ezek között a legfontosabbak az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ). A rendelkezésre álló lehetőségek közüli választáshoz itt is mélyebb ismeretek, az egyes konstrukciók alapos tanulmányozása szükséges.

Támogatott tartalom