Árthatunk gyermekünknek a szeretetnyelvünkkel?

Most a szeretetnyelvekről és hatásaikról fogok írni, melyek alapjaiban határozzák meg az intimebb emberi kapcsolatainkat. Miért érzem fontosnak ezt az anya-gyerek kapcsolatban? Alapvető gondot okozhat, ha nem ismered a saját és csemetéd szeretetnyelvét – de éppúgy rávetíthető egy párkapcsolatra, testvéri viszonyra vagy barátságra is, szóval figyelj! Ez egyfajta tudat alatti kifejezése a másik iránti pozitív érzelmeidnek. Ha nem egyeznek, akkor komoly konfliktusokra számíthatsz – már, ha nem ismered fel tudatosan, és kezeled helyén. Ebben segítek most neked.

A felismerést egy sor kétség előzheti meg: „Szeret egyáltalán? Miért nem kapom azt tőle, amit elvárok? Miért nem értékel?” Akkor, amikor mást kapsz, mint amit elvársz – és fordítva –, könnyen repkedhetnek a tüskék.

Mielőtt továbbmennénk, nézzük meg, hogy mi is az öt szeretetnyelv, és miként jellemezhetjük röviden a használójuk viselkedését:

• Elismerő, becéző szavak – Verbálisan mutatja ki a szeretetét. Ebbe beletartoznak a pozitív megerősítések, dicséretek, becézések, kedves szavak. Nem kell – feltétlenül – kiérdemelni őket, a nap bármely szakában és bármilyen szituációban megtalálja a helyüket. Tőle, igazán semmilyen jelző sem hat erőltetetnek és hamisnak.
• Minőségi idő – A szeretetet, a másik irányában tanúsított osztatlan figyelemmel mutatja ki. A minőségi jelző egy tartalmas, a másikra fókuszáló programot takar, mint egy vacsora, városnézés, de egy otthoni, összebújós, beszélgetős este is idetartozhat.
• Ajándékozás – Ez egyfajta „eszembe jutottál” szimbólum. Jelzés- és gesztusértékkel bíró dolgokról beszélünk, apró meglepetésekről, melyeket mindenféle ok és előzmény nélkül ad a másiknak. Nem összekeverendő az anyagias, „megvásárolom a szeretetedet” szemlélettel.
• Szívességek – A másik életének megkönnyítése a célja. Fontos, hogy nem az elvárt, kötelezett feladatokban nyilvánul ez meg – hisz akkor az egész elveszíti a varázsát. Az ilyen szívességekbe időt és energiát ad – saját magától elvéve ezeket –, ez adja az értékét.
• Testi érintés – A szeretetet és törődést testi kontaktussal mutatja ki: ölelés, puszi, kézfogás, kellő pillanatban megérintett váll, kar, arc – bizonyos emberi kapcsolatokban a szex. A gyengédség, a fizikai elérhetőség a legfontosabb számára.

Mindenki a saját – általa használt – szeretetnyelveit szereti viszont látni. Ezeket képes a legerősebben megélni és értékelni. Az emberek többsége – amellett, hogy többé-kevésbé használja mindet –, általában két szeretetnyelven „beszél”. Ha nincsenek ennek tudatában, az két komoly problémát is előidézhet.

Tegyük fel, hogy az anya legerősebb szeretetnyelve az ajándékozás. Egy kisgyermek nem mindig érzi ennek mögöttes tartalmát. Ő azt látja, hogy gyakran kap kisebb-nagyobb meglepetéseket anyától, és nem kell hozzá sok idő, a hála és melegség érzése elvárássá alakul át benne. Nem lehet ezért hibáztatni, hisz alapvetően minden gyerek egoista, a saját érdekeit nézi mindenben. A szülők dolga az, hogy ezt formálja, és a családi-társadalmi normákhoz igazítsa. Ám, egy kétévesnek igen nehéz elmagyarázni, hogy ő nincs elkényeztetve, csupán arról van szó, hogy anya az apró ajándékokon keresztül képes a legjobban kimutatni a szeretetét – pláne akkor, ha anyuka sincs tisztában ezzel.

Egy másik esetben az anya legtávolabbi szeretetnyelve a testi érintés. Ritkán öleli, puszilja meg a gyermekét, de ettől nem szereti kevésbé. A környezete viszont félreértheti ezt, a háta mögött összesúghatnak, de akár szembesíthetik is ezzel. Az anyában kétség ébred: „Miért nem működök úgy, mint a többi édesanya? A gyerekem vajon érzi, hogy mennyire szeretem?”

A fentiek vége nem lehet más, csak egy önmagát megkérdőjelező édesanya. Miben lehet a megoldás kulcsa? A szülő részéről a felismerésben és az önmegtartóztatásban, a gyermek részéről pedig egy adott érettségi, fejlődési és szocializációs szakaszba lépésben.

A felismerés pillanatában a szülőnek kell a súlypontot áthelyeznie egy másik szeretetnyelvére – és a megfelelő mértékben váltani időről időre a kettő közt. Fontos, hogy biztosak legyünk magunkban, és folyamatosan éreztessük gyermekünkkel, hogy szeretjük.

A szeretetnyelvek alkalmazása részben tanult – behatások következtében kialakult –, részben személyiségből adódó viselkedés. Annak, akinek kevesebb ölelés, összebújás jutott gyerekkorában – szeretetben azonban bővelkedett –, feltételezhetően a testi érintés lesz a leggyengébb „kommunikációs” eszköze. Nála előtérbe helyeződhet például a becézés vagy a szívesség.

Ha nem tudjuk, hogy nekünk és szeretteinknek mik az erősségeink ezen a téren, akkor neheztelés, értetlenség, megkérdőjelezés lehet a vége.

Természetesen ez csak egy kis szelet az emberi kapcsolatokat meghatározó tortából. Ám ugyanannyira fontos, mint az összes többi!