Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huA karácsonyi készülődés egyik kedvelt kelléke a szárított narancskarika, amelynek áttetsző húsa a fény felé tartva szinte színes üvegként ragyog. Sokan azonban már az első próbálkozásnál csalódnak: a szépen felszeletelt gyümölcsből a szárítás végére sötét, összepöndörödött, kemény karikák lesznek, amelyek végül a kukában landolnak.

Forrás: 123rf
A megfelelő hőmérséklet, a szeletek vastagsága és a szárítási idő egyaránt meghatározza, hogy milyen lesz a végeredmény. Ha ezekre odafigyelünk, gyönyörű, áttetsző narancskarikákat készíthetünk otthon.
Szárított narancskarika: nem mindegy, milyen citrusfélét választunk
A karácsonyi díszekhez szinte bármilyen citrusfélét felhasználhatunk, de nem mindegyikből lesz ugyanolyan szép dekoráció.
A leggyakoribb választás természetesen a narancs. A kisebb méretű, köldöknarancs néven ismert fajtákból érdemes akár egy egész zacskóval vásárolni, mert rengeteg dísz készülhet belőlük. Néhány nagyobb narancsot is tehetünk melléjük, így különböző méretű karikákkal díszíthetjük az otthonunkat. A vérnarancs ugyan drágább, de szárítva különösen mutatós. A piros húsú grépfrút szintén remek választás: nagy mérete és rózsaszínes árnyalata miatt szépen harmonizál a narancskarikákkal. Citromból és lime-ból is készülhetnek díszek, de ezeknél számolni kell azzal, hogy szárítás után a gyümölcshús szinte teljesen áttetszővé válik, a héjuk pedig sokat veszít élénk színéből.
A mandarin és a klementin viszont kevésbé alkalmas erre a célra. Ezeket a gyümölcsöket úgy nemesítették, hogy könnyen lehessen hámozni őket, ezért szárítás közben a húsuk elválhat a héjuktól. Ráadásul kisebb méretük miatt nehezebb szépen felszeletelni őket.
Friss vagy régebbi gyümölcsből lesz szebb a dísz?
A narancsszárítás arra is jó lehetőséget ad, hogy felhasználjuk a már kissé megpuhult gyümölcsöket. A friss, kemény narancsokkal azonban sokkal könnyebb dolgozni. A fonnyadó gyümölcsök szeletelés közben deformálódnak, mivel már nem tartják olyan jól a formájukat. Ezért a megpuhult narancsok vágásakor különösen óvatosnak kell lenni.
A megfelelő eszközök szintén sokat számítanak. A legjobb egy hosszú, vékony pengéjű, éles kés, például filéző- vagy szeletelőkés. A a tompa, életlen kés megnehezíti a munkát, és balesetveszélyesebb is.
Ez a két hiba tönkreteheti a szárított narancskarikákat
A szárítás egyik legfontosabb szabálya, hogy a szeletek ne legyenek se túl vastagok, se túl vékonyak. Az ideális vastagság körülbelül 3–6 milliméter. A vastagabb karikák rendkívül lassan száradnak ki, a túl vékonyak viszont könnyen megégnek.
A másik gyakori hiba a túl magas sütési hőmérséklet. 90-95 Celsius-foknál többre ne állítsuk a sütőt. Ennél magasabb hőmérsékleten a narancskarikák megégnek, alacsonyabb hőfokon viszont egy egész napis eltarthat a szárítás.
Fontos az is, hogy ne tepsire, hanem sütőrácsra helyezzük a szeleteket. Így a meleg levegő mindkét oldalukat szabadon éri, és egyenletesebben száradnak.
Így szárítsd a narancskarikákat a sütőben
1. Melegítsük elő a sütőt 90-95 Celsius-fokra.
2. A narancsokat vagy más citrusféléket szeleteljük fel körülbelül 3–6 milliméter vastagságú karikákra.
3. A szeletekről papírtörlővel óvatosan itassuk fel a nedvességet, majd helyezzük őket sütőrácsra. A karikák között hagyjunk körülbelül egy centiméter távolságot, hogy a levegő megfelelően áramolhasson.
4. Tegyük a rácsot a sütőbe, és állítsunk be 30 perces időzítőt. Fél óra elteltével fordítsuk meg a szeleteket, majd újabb 30 perc múlva ismételjük meg a műveletet.
5. Körülbelül két óra elteltével kezdjük gyakrabban ellenőrizni a narancskarikákat. Húszpercenként, de a szárítás előrehaladtával akár negyedóránként is rájuk nézhetünk. A szép, aranyszínű szeletek viszonylag gyorsan megéghetnek.
6. Amelyik karika hamarabb elkészül, azt vegyük ki a sütőből. Nem feltétlenül szárad meg minden szelet egyszerre.
7. Amikor a gyümölcsök már majdnem teljesen megszáradtak, vegyük ki őket, és hagyjuk a rácson kihűlni.
Honnan tudhatjuk, hogy elkészültek?
Sokan ott rontják el a szárítást, hogy megvárják, amíg a narancskarikák teljesen keménnyé és ropogóssá válnak. Pedig a díszítéshez nem ez az ideális állapot.
Ha a szeleteket túlságosan kiszárítjuk, elveszíthetik szép színüket, ráadásul olyan törékennyé válhatnak, hogy könnyen szétmorzsolódnak, amikor dekorációt készítünk belőlük. Akkor érdemes kivenni őket a sütőből, amikor a héjuk már kemény, a gyümölcshús már jócskán veszített csillogásából, de tapintásra még enyhén ragacsos. A karikák hűlés közben tovább keményednek, és folytatódik a száradás folyamata.
A teljesen kiszáradt narancskarikák akár évekig is megőrizhetők. Arra azonban számítani kell, hogy idővel veszítenek a színükből, különösen akkor, ha napfény éri őket. Éppen ezért a narancsszárítás akár minden évben visszatérő karácsonyi program is lehet.
Ezeket olvastad már?


