Müller Péter karácsonyi üzenete: "Vannak angyalok!"

És vannak angyalok! Karácsonykor főleg. Teli van velük az a Föld körüli szféra, ahol mi régóta nem látunk már senkit. Szemünk az űrbe tekint, életet nem lát sehol, csak repülőket, viharfelhőket és holt csillagokat.

Nem tudunk róluk. Nem is hiszünk bennük.
Számunkra nem léteznek.
Elvesztettük a csodát.

Angyalok nélkül nem születik a Földre gyermek, és nem születik meg a sötétségben a Világosság.
Bevásárlás után, ajándékcsomagolás után, főzés után, terítés után, zaj, zűrzavar és ricsaj után, vagy ha nincs senkid, s úgy hiszed, egyedül hagytak, állj meg egy pillanatra, és próbálj ne a kétkedő eszeddel, ne a szorongó lelkeddel, ne a hétköznapi, sötét vakszemüvegeden át, hanem a látó szíveddel nézni, azzal az ösztönös, csodalátó tekintettel, amely valaha az egyszerű bibliai pásztorokat vezette, és akkor megérzed, hogy a mennyből az angyal tényleg lejött hozzád, és azokhoz, akiket szeretsz, és azokhoz is, akiket nem szeretsz, és azt üzeni, hogy menj ki a szorongás sötétségéből, a gondból és a reménytelenségből, és éld át, legalább egyetlen este éld át, hogy bármilyen bajban vagy: nincs baj!

Az angyalok nem engedik.
A karácsony a gyerekeké.
És azoké, akik nem felejtették el, hogy az Élet: csoda.
Éld át! És mosolyogj!