Csonka András: Anyu, ugye hallasz? Soha nem kellett fogyóznom

Szia, anyu! Hogyan tudjuk egyensúlyba hozni magunkat rögtön az év elején? Hogyan lehet a szilveszter környéki zabálásokat kompenzálni a mozgással? Biztos sikeresen, ha mégsem, akkor legalább beszéljünk a mozgásról, a sportos életmódról, és megnyugszik a lelkiismeretünk.

Na ja, szilveszter. Tudtam az aranyszabályt, hogy elsején lencse kötelező, és azt is tudtam, hogy hiába kutakodom a hűtőmben otthon, nincs abban egy szem lencse sem. Szerencsére Szilvásváradon, ahol egy rendezvény házigazdája voltam, éjfél után a malacka és virsli mellett ott gőzölgött a lencsefőzelék is, így hajnali egykor csak majszoltam egy keveset, ami ugye egy refluxosnak főbenjáró bűn, de újév hajnalán ettől tekintsünk el!

Idén viszont ráértem volna, de most meg Tilla tűnt el a Sztárban sztár meg egy kicsi miatt. Szóval a lényeg, hogy mi másodikán adóztunk a babonáknak, és a család és barátaik közül néhányan ott nyüzsögtünk az asztal körül. Tilla nagyon kitett magáért, újra isteni volt a lencse, no meg a hozzá választható virsli, husi, meg nem is tudom, miféle nyalánkságok. Ez a nap sem refluxbarátként vonul be a naptáramba, de letojom.

Mozogni még nem volt erőm az első napokban, viszont, hogy meglegyen az egyensúly, legalább nyilatkoztam róla egy életmódműsorban: okoskodtam keveset arról, hogy miért is voltam olyan lusta, és miért csak olyan későn kezdtem el foglalkozni a testedzéssel. Na jó, a gének remek játéka, igaz? Soha nem kellett fogyóznom, sőt, mint tudjuk, a hízás lett volna az üdvös, de az meg az Istennek sem ment. Most már azt mondom, hála Istennek.

Az edzés által mégis sikerült 4 kg-t felszednem, ez az én sikersztorim. Viszont most már a tettek mezejére lépek, és irány a terem. Csak előbb még megeszem a karácsonyról maradt utolsó szelet bejglit.