Segítünk a számodra legmegfelelőbb tető kiválasztásában

2018.04.24.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A tető a ház koronája. Az, hogy mennyire egyszerű vagy épp exkluzív, csak tőled függ. Házépítésnél, házfelújításnál, de még házvételnél sem mindegy, hogy milyen a tető szerkezete. Mindnek meg van persze a maga előnye, de épp úgy a hátránya is. Tudj meg mindent az itthon népszerű tetőtípusokról!

Erről, a szinte láthatatlan tetőről először a jó öreg panelek ugranak be, de ne hidd, hogy csak a hatalmas társasházakban van létjogosultsága. Lapostetőt elsősorban akkor érdemes választani, ha tetőteraszt szeretnél kialakítani. Ekkor persze a padlástérről le kell mondanod. Ezt a tetőt természetesen nem lehet cseréppel befedni, valamint fokozott figyelmet és szakértelmet kíván a vízelvezetés kialakítása is. Javítása sem olyan egyszerű, mint egy hagyományos tetőé, de a kihasználhatósága kárpótolni fog.

Ezt a tetőtípust mostanában előszeretettel, a minimalista design részeként szokták alkalmazni, hiszen így még letisztultabbá válik a ház. Sőt, akár egy kis kert is kialakítható a tetején, mely lenyűgöző látványt és érzetet kelt.

A kishajlású tetőkkel (5-16 fok) is modern hatást érhetsz el, de esetükben már használható normál tetőfedés – bár 10 fokos hajlásszög alatt a cserepeket speciális anyag és kialakítás kell, hogy jellemezze. Előnyük, hogy nem hivalkodók, megadják a hagyományos tető érzetét, ugyanakkor „alattuk" padlástér nem igazán alakítható ki, és tetőteraszban sem gondolkodhatsz. Javíthatóság és vízhatlanság szempontjából jobb helyen vannak a lapostetőkhöz képest.

A házak túlnyomó többségén még mindig a magastetők uralkodnak. Ebben nem csupán a kihasználhatóságuk – lakrészként is kialakítható padlástér -, az áruk – hosszútávon, mindenképp ez éri meg a legjobban, mind az építést, mind a javítást figyelembe véve -, az időjárás viszontagságaival szembeni ellenállásuk és időtállóságuk – remekül ellenállnak a csapadéknak, a szélnek, így tartósabbak -, de a variálhatóságuk is igen komoly szerepet játszik.

Míg az első két tetőtípus kevésbé szabható az épület és a tulajdonos stílusára, úgy a magastetők fajtái szinte megszámlálhatatlanok.

Nyeregtető – Ennek a kételemes házikós tetőformának köszönhető a klasszikus tetőtéri szoba formája – vagyis a helyiség két párhuzamos oldalának erőteljes dőlésszöge. A fél nyeregtető esetén, a házat csak egy fél tetősík fedi, ekkor az épület szerkezete is idomul a tetőformához.

Sátortető – Az előzőtől eltérően nem két-, hanem négyfalú a tetőszerkezet, gyakorlatilag olyan, mint egy piramis. Ezt azonban csak a négyzet alaprajzú házaknál lehet használni.

Kontytető – Ez lényegében az előbbi kettő „házasságának" is nevezhető, felülről nézve újfajta boríték alakja van. Jól kihasználható, és az egyik legnépszerűbb magastető fajta, itthon a legtöbb családi házon ezt láthatjuk. Több alfajtája is létezik: csonka, oromzatos, sőt, általában ez az alapja az összetett tetőszerkezeteknek is.

Manzárdtető – Általában régi épületeknél használták, Budapest belvárosában is több ilyen tetőszerkezetet lehet látni. Lényege, hogy a tető körülbelül az egyharmadánál megtörik, így egy meredek és egy kevésbé meredek részből áll.

Toronytető, kúptető, kupolatető – Ezek magánépületek esetén, mindig egy összetett tetőszerkezet részét képezik, önállóan csak nagyon ritkán látni őket.

A fentiekből is jól látszik tehát, hogy egyáltalán nem mellékes, milyen tető mellett teszed le a voksodat. Vedd figyelembe a kihasználhatóságot, az időtállóságot, a lehetséges kivitelezést és természetesen a stílust.