Csak rágón élt az anorexiás tinédzser: nézd meg, hogy alakult át, miután edzeni kezdett

Amanda 11 éves kora óta küzdött az anorexiával. Mivel elégedetlen volt magával, fogyokúrába kezdett, ettől remélte azt is, hogy majd barátokat szerezhet. Betegsége azonban méginkáb elidegenítette, elszigetelte társaitól.

"Ebben az időszakban nagyon bizonytalan voltam, sokszor már-már gyűlöltem magam. Csendes voltam, és alig voltak barátaim. Egyébként normális testsúlyom volt, de én egészen máshogy láttam magam" - emlékszik vissza Amanda. - 2010 nyarán depressziós voltam, és nagyon magányosnak éreztem magam. Úgy éreztem, valami baj van velem. Végül elhatároztam, hogy lefogyok, azaz megváltoztatom magam."

Amanda elkezdett napi szinten edzeni, elhagyta az édességeket és a szénhidrátokat. Mindez odáig fajult, hogy végül nem vett magához más táplálékot, csak buborékos vizet és rágót. Az ételeket rejtegette, hogy a családja elől titkolja, mennyire súlyos a betegsége. Végül már nem tudta hogyan rejtegetni: Amanda csak gyerekruhákat tudott hordani, legalacsonyabb súlya 32 kiló volt. "Teljesen elveszítettem a kontrollt, valójában már csak meghalni akartam" - fogalmaz Amanda, aki rendkívül sokat küzdött magával. Végül először családjáért akart megváltozni, édesanyja szenvedése őt is sokkolta, aztán rátalált a sportra, és egy csapásra minden megváltozott. Sokkal pozitívabb lett a hozzáállása, újra barátkozni kezdett, kinyílt. Új motivációt talált.

A normális étkezésre rendkívül nehezen állt vissza, nagyon hosszú és kemény folyamat volt. "Azt sem szerettem, ha a kistestvérem evés után hozzámért. Úgy éreztem, ha valami maradék maradt az ujjain, és úgy nyúl hozzám, az beszívódik a bőrömbe, és attól is csak hízok. Ilyen irreális érzések után nehéz visszatérni a normális mederbe" - mondja a fiatal lány - Mindennap egy hajszálnyival, egy apró hajszálnyival könnyebb volt, így lépegettem előre. De meg lehet tenni. Vissza lehet szerezni az irányítás" - biztatja sorstársait Amanda, aki ma már egy egészséges, életerős 18 éves.