Ezt várja el az iskola az első osztályos gyerekektől – Egy alsós pedagógus mesél

Mennyi segítséget kap a gyermek az iskolai létbe való beilleszkedés során?

Mind a tanítók, napközis nevelők, pedagógiai asszisztensek segítenek abban, hogy az óvodából az iskolába való átmenet gördülékenyen történjen. A napi beszélgetés, találkozás a szülővel már sokat segít, itt rögtön megválaszoljuk a felmerülő problémákat, megoldjuk a kéréseket. Ha szemüveges a gyerek, akkor persze elöl ülhet, ha kicsi még, akkor is. Ha szétszórt a figyelme, szintén jobb, ha előrébb lesz a helye. Ha balkezes, akkor bal szélen üljön, hogy kényelmesen tudjon írni. Ha valaki kéri, hogy barátja mellé ülhessen, megteheti.

A szünetekben is többnyire a teremben tartózkodunk, nem hagyjuk magukra őket, így érzik biztonságban magukat. Együtt vonulunk ebédlőbe étkezni, udvarra játszani, az első hónapokban ez a rendszer működik. Házi feladatokat nem adunk, elég a napi 8 óra közös munka, nincs szükség arra, hogy még otthon is tanuljanak.

Van tájékoztató füzet, ebbe ragasztjuk az iskola kéréseit, egyéb dokumentumokat. Van „jutalomfüzet”, ebbe matricákat, képecskéket kapnak jó feladatmegoldásokért, segítőkészségért, kedvességért, pozitív dolgokért. Sok közös játék van, az együttjátszás élményt nyújt, összekovácsolja az osztályközösséget, baráti kapcsolatok alakulnak, ezek miatt is szeretnek iskolába jönni.

Mik az elvárások egy 6-7 éves gyerekkel szemben?

A pedagógus jegyzeteiből

Általános tájékozottság: Egy 6 éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Beszédkészség: Iskolakezdésre megfelelően kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről összefüggő mondatokban kell beszélnie.

Emlékezet: A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz.

Figyelem: A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.

Gondolkodás: A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket.

Emberrajz: 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.

Feladattudat, feladattartás: Iskolai munka elengedhetetlen része. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség: Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja elfogadni, hogy van, amikor valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el a türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony: Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége.

Hogyan zajlanak az első hetek?

Az első időkben az újfajta élményektől, a más jellegű tevékenységtől még nagyon el fog fáradni, ezért ha hazaér, biztosítsuk számára a nyugodt légkört és a megfelelő mennyiségű éjszakai alvást. Attól, mert iskolás lett, még kisgyermek maradt. Ne feledkezzünk el róla, hogy az ő közege még a játék, a mozgás és a mese. Este meséljünk neki mindennap, ezzel az iskolai készségeit is fejlesztjük. Lehet, hogy átmenetileg még jobban igényli a testi közelségünket is, ne habozzunk ölbe venni.

Megtanulják egymás nevét, megjegyzik a tanszerek elnevezését, helyét, megszokják a csengő hangjának jeleit (jelző, kicsengetés, becsengetés). Megjegyzik, melyik tanórára mit készítsenek elő, pl. matematikára korong, pálcika, rácsos füzet, dobókocka... stb. Az óra felépítését is hamar megtanulják, ha kimarad egy „lépés”, szólnak!

Én a magyart Meixner-módszerrel tanítom, egy óra menete szavakkal röviden:

• bemelegítő mozgások mondókázással, énekléssel
• bábokkal iránygyakorlatok (maci álljon a süni mögé, alá, fölé, közé stb.)
• nyíllal táblánál iránygyakorlatok (jobbra-balra, föl-le)
• képekről mondatok alkotása többféleképpen (csodálkozz, kiálts)
• zsákos játék – Mi van a zsákomban? (Belenyúl, tapogat, megnevez)
• főfogalom-meghatározás (dobókockán képek, dobjál, mit látsz? pl. alma – ez gyümölcs)
• nálam van a kezdés (kártyás játék)
• belefér a varázsdobozomba (náluk képek, s egy tulajdonság közös bennük), később szavak
• betűtanítás Meixner-mese alapján
• hol hallod a hangot?

Nem gondolta, hogy a „játék” volt maga a „tanulás”. Idejük sincs unatkozni! Ha egy dolgot elhagyok, akkor szólnak, hogy az mikor lesz már? Igyekszünk minél több játékot behozni, becsempészni, többféle módon közelítünk egy adott témához.

Mit tehet a szülő otthon, hogy gyermeke érdeklődése folyamatos legyen az iskola iránt?

Tartsanak kapcsolatot a szülők a tanítóval. A kisgyermek fejlődése közös ügy, közös érdek. Együtt többre jutnak. Ne siettessék a tanulásban, és legyenek türelmesek. Ha csalódottak lesznek a teljesítménye miatt, hamar elveszik a kedvét, vagy dacossá tehetik, és hátat fordít a tanulásnak.

Érdeklődjenek a gyermek iskolai élete iránt. Járjanak el közös programokra, amit az osztály, vagy az iskola szervez. Engedjék barátkozni a kortársaival, legyenek közös élményeik iskolán kívül is. A gyermek előtt ne ócsárolják, becsméreljék a pedagógusokat, ha probléma áll fenn, beszéljék meg a tanítóval. A legfontosabb a bizalom: a gyerekben, a tanítóban és magunkban.