görög mitológia mítosz mitológia kultúra magazin Pygmalion
Pygmalión története a görög mitológia egyik leginspirálóbb históriája, amely számos későbbi alkotás alapjául szolgált. De hogyan szól az eredeti mese és miképp élt tovább a mítoszok hanyatlását követően is?

A tökéletes nő

Pygmalión, kréta királya sokáig nőtlenül élt. Úgy gondolta, hogy a földi asszonyok tökéletlenek, gyarlók és egyik sem érdemel figyelmet, szerelembe pedig végképp nem akart esni velük. Mivel igen tehetséges szobrásznak bizonyult, úgy döntött megalkotja a tökéletes leány szobrát. A hófehér elefántcsontot nagy gonddal és figyelemmel faragta meg, amelynek eredményeként egy olyan tökéletes női alak bontakozott ki, amilyen nem született még a földön. A szobor annyira élethűre sikeredett, akárcsak egy valódi lány, s Pygmalión, aki megvetette a női nemet és semmilyen kapcsolatba nem akart lépni velük, beleszeretett saját remekművébe.

A szobor iránti vonzalma szinte elvette az eszét: felöltöztette az alkotását, ékszerekkel halmozta el és ajándékokkal kedveskedett neki.

De ha ez nem lenne elég, becézve duruzsolt a fülébe, csókokkal halmozta el, ám a szobor nem felelt, nem viszonozta a kedves szavakat és gyengéd érintéseket.

Pygmalión mivel igen tehetséges szobrásznak bizonyult, úgy döntött, megalkotja a tökéletes leány szobrát Forrás: AFP

Élettelen szoborból hús-vér nő

Pygmalión saját vesztébe rohant, hiszen ő, aki teljesen elzárkózott az ellenkező nemtől, aki hitványnak és alávalónak tartotta a nőket, végül egy olyan lányba szeretett bele, akit bár ő alkotott, a maga szájíze szerint, nem viszonozta – nem viszonozhatta – az érzelmeit.

Aphrodité látta, hogy mennyire szenved Pygmalión egyoldalú érzelmeitől és megsajnálta, így amikor az istennő ünnepén, az áldozatok bemutatását követően a király azért fohászkodott, hogy „a hitvese legyen az elefántcsonthoz hasonló" életre keltette a szobrot.
Pygmalión szerelme és Aphrodité kegye tehát hús-vér nővé változtatta a rideg alkotást, a férfi pedig, aki addig megvetéssel gondolt a női nemre feleségül vehette tökéletes kedvesét.

Aphrodité megsajnálta Pygmaliónt, így hús-vér nővé változtatta a rideg alkotást Forrás: AFP

A mítosz tovább él

Pygmalión mítosza évezredek óta meghatja és megihleti az emberiséget, hiszen ez a történet számos alkotás alapja. Az egyik legismertebb George Bernard Shaw 1912-ben írt drámája, valamint az ez alapján készül 1964-es My Fair Lady című zenés film. De a pszichológiai is ismeri a Pygmalión-effektust illetve párkapcsolatokra vetítve a Pygmalión-mítoszt. Előbbi egy önbeteljesítő jóslatot takar, amikor a valóság úgy alakul, ahogyan azt az előzetes elvárásainkban megfogalmaztuk. Míg az utóbbi, azokat a szerelmi viszonyokat jellemzi, ahol az egyik fél úgy próbálja megváltoztatni a másikat, hogy az jobban hasonlítson az általa ideálisnak tartott párra.

Pygmalión mítosza tehát nem csak egy egyszerű, ókori mese, hanem egy olyan történet, amelyre évezredek távlatából is emlékszünk, és amelyet még a mai kor embere is szívesen felhasznál.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.