Ezeket a menzakajákat tuti, hogy te is szívből utáltad gyerekkorodban

Íme, gyermekkorunk öt legrosszabb menzakajája, amit szívünk szerint örökre kivernénk a fejünkből, de valószínűleg nem fog sikerülni. Ugyanis a mai napig látjuk magunk előtt, illetve érezzük az ízüket a szánkban, ha ezekre gondolunk. Pedig nagyon sok év eltelt már azóta, hogy utoljára találkoztunk a szóban forgó ízekkel - arról nem is beszélve, hogy a közétkeztetés is rengeteget fejlődött azóta. Nem véletlen, hogy sok szülő azt mondja: "Bezzeg, amikor mi jártunk suliba, közel sem volt ilyen jó a menü."

Nosztalgiázzunk egy kicsit gyermekkorunk legkevésbé kedvelt menzás fogásai között.

Tegye fel a kezét, aki előre furakodott a sorban, mikor megtudta, hogy finomfőzelék lesz az ebéd! A hatalmas lisztcsomókból és a majdnem pépesre párolt répakarikákból vélhetőleg senki sem kért repetát. Mégis kénytelenek voltunk megenni, ha nagyon éhesek voltunk.

Noha felnőttként már nem biztos, hogy annyira undorítónak tartjuk a spenótot, de a menzán nem volt a kedvencünk. Valószínűleg azért, mert kispórolták belőle a fokhagymát, de helyette volt benne irgalmatlanul sok víz és gigantikus zsemlebuckák. Így azért nem a legfinomabb...

A legborzalmasabb főzelékfeltét az ugrósra főtt krinolin vagy a szafaládé. Se színük, se ízük, mert húst még csak messziről sem láttak. Cserébe érdekes szaguk volt, így a legtöbben ezt inkább kihagytuk a menüből.

A tarhonyás hús önmagában véve nem rossz étel, de amikor a hús csak mócsingokból áll, az úgy már nem az igazi. Szerencsére egy kis zsíros szafttal a tarhonyát meg lehetett enni, így nem maradtunk éhen.

Igazi univerzális félkésztermék volt a menzán a pörkölt. A maradékból másnap kiváló gulyásleves lett. Ha valamilyen oknál fogva nem akart elfogyni és még több maradt belőle, akkor olyan extra körethez is illett, mint a darás tészta.