Ezeket a látnivalókat ne hagyd ki Hévízen és környékén

Hévíz Zala megyében található és leginkább a Hévízi-tóról nevezetes. A fürdőhelyet már a római időkben is előszeretettel használták, sőt valószínűleg gyógyító hatását is ismerték, de az igazi fürdőélet berobbanása csak a XVIII. századra tehető. Nem is csoda, hogy a város egyik fő vonzereje a tó és a termálvíz, ám ezen felül is akad még néhány érdekes látnivaló a környéken.

A Hévízi-tó a világ legnagyobb, biológiailag aktív, természetes termál tava. A több mint 4,5 hektáros tó forrásmélysége 38,5 méter, amelyből kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú víz tör fel. A forrás érdekessége, hogy gyógyhatása mellett

A gyógyulni vágyóknak és a makkegészségeseknek egyaránt jó program lehet meglátogatni a Tófürdőt, hiszen a télen is kellemes hőmérsékletű víz mellett akad itt wellness részleg is szaunákkal és pezsgőfürdővel, így nem meglepő, hogy a világ minden tájáról előszeretettel érkeznek a tóra a turisták.

Fontos információ, hogy bár a Tófürdőn szívesen látnak gyermekeket is, de 12 éves kor alatt nekik nem ajánlott sem maga a tó, sem pedig a gyógyvizes medencék!

A Festetics család hazánk egyik legjelentősebb nemesi famíliája volt több mint kétszáz évig, akik a XVIII. században vetették meg a lábukat a Hévíztől mindössze nyolc kilométerre található Keszthelyen. A keszthelyi Festetics-kastély építése szintén a XVIII. század közepén kezdődött, de végleges formáját csak a a XIX. század utolsó harmadában nyerte el. A kastélyt az évtizedek során többször átépítették, megtoldották, a XIX. században pedig központi fűtéssel és vízvezetékkel is ellátták.

amelyek betekintést engednek abba, miképpen élt az elmúlt évszázadokban a társadalmi elit, de a hintókiállítást, a könyvtárat, a vadászati kiállítást, a történelmi modellvasút kiállítást, a pálmaházat sem érdemes kihagyni, a kastély parkjában pedig -, amely természetvédelmi terület – sétálhatunk egy nagyot.

Hévíz és környéke nem csupán a gyógyvízről és a Festeticsek csodás kastélyáról híres, de bizony a borokról és az egregyi pincesorról is, így aki erre jár, semmiképpen ne hagyja ki a Hévíz központjától mindössze másfél kilométerre található nevezetességet. A borászati hagyományok Egregyen a római időkig nyúlnak vissza, amelyekről az Árpád-korban és a középkorban sem feledkeztek meg az itt élők; a török idők után pedig a betelepülő német lakosság is folytatta a szőlőtermesztés és a borkészítés tradícióját. A környék főképpen fehérbor-termelő táj, így a pincék kínálatában leginkább ilyen típusú borokat találhatunk.

és nem csupán a borbarátoknak, hiszen itt amellett, hogy megkóstolhatjuk a hegy levét, nagyokat sétálhatunk és finomakat ehetünk is.