Szénfekete szemű gyerekek legendája: aki beengedi őket, azt átok sújtja

1998-ban látott napvilágot a legelső történet a fekete szemű gyermekekkel kapcsolatban. A titokzatos alakok párokban jelentek meg, és addig kopogtattak a házak ajtaján, amíg be nem engedték őket. Ha az emberek kitartóak voltak és nem engedték be őket, akkor egy idő után, amilyen váratlanul érkeztek, ugyanolyan hirtelen el is tűntek.

Akik már találkoztak velük, ők mindannyian ugyanarról számoltak be: hirtelen szokatlanul erős félelem és nyugtalanító érzés kerítette őket a hatalmukba. Fenyegetve érezték magukat a gyermekek által, akik körül ördögi aurát is éreztek, és minél előbb szerettek volna szabadulni a közelségüktől.

Különös, hogy ezek a fekete szemű gyerekek valamilyen oknál fogva szeretnének a közelünkbe férkőzni, és próbálnak bennünket arról meggyőzni, hogy nem jelentenek ránk veszélyt, és hogy bízzunk bennük.

Gyakran cipő nélkül, koszosan, piszkosan jelennek meg, üres tekintettel, de csak addig, amíg vissza nem utasítják őket, ugyanis éktelen haragra képesek gerjedni. Sápadt az arcuk, fakó a bőrük és régimódi, kézzel varrt ruhákat viselnek. Ezek a fekete szemű emberek mindig engedélyt kérnek arra, hogy betérjenek a házunkba, vagy beszállhassanak a kocsinkba. Ha ezt nem engedélyezzük nekik, akkor behívás nélkül nem képesek bejönni, még akkor sem, ha akarnának. Olykor előfordul, hogy a feltűnésüket elektromos zárlatok kísérik.

Egyesek szerint ezek a lények emberbőrbe bújt démonok, akik azért keresik az emberi társaságot, hogy ellopják azok lelkét. Mások szerint ezek földönkívüli életformák képviselői, akik így akarnak beilleszkedni a társadalomba, és találni egy olyan helyet, ahol végleg letelepedhetnek. Ezek a magyarázatok mindegyik történetben megtalálhatók, de egyikre sincs konkrét bizonyíték.

A fekete szemű gyermekek további ismeretetőjegye az idejétmúlt, sötét színű öltözék. Mindig kora este tűnnek fel, amikor már sötétedik, azonban van valami, ami az egész történet hihetőségét megkérdőjelezi: hogy sosem készült sem fénykép, sem videófelvétel róluk. A történetekben szereplő gyermekek magatartása meghaladta a korukat, és nagyon udvariasak voltak mindenkivel, és választékosan beszéltek.

A mai napig nincsenek olyan hiteles források, amelyek ezeket a történeteket 100%-ig megerősítenék. Vannak olyan szakértők, akik szerint több elmélet is létezhet a jelenségek magyarázatára. Az egyik azokhoz az ősi kelta törzs szokásaihoz kapcsolódna, amely annak idején emberáldozatokat mutatott be. Egy másik feltételezés szerint a történések hátterében az egykori, a hadsereg által végzett, a rossz nyelvek szerint gyanús, hallucinogén kísérletek állhatnak.

Sokan megkérdőjelezik ezeknek a történeteknek a valóságát, mivel a résztvevőkön kívül nem voltak más szemtanúk. Az első ilyen történetet Brian Bethel újságíró osztotta meg a nyilvánossággal. Nem elképzelhetetlen, hogy ezzel szerette volna fellendíteni a lap olvasottságát. Mivel képi bizonyíték nincs a szénfekete szemű gyerekek létezésére, így bárki könnyen hozzájuthat a vágyott 15 percnyi hírnévhez.