Íme az igazság: Kiderült, hol keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék Magyarországon

Lidl pazarlás élelmiszerlánc háztartások élelmiszerhulladék
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, ami hazánkat sem kerüli el. Bár az elmúlt években egyre több a tudatos fogyasztó, ennek ellenére is rengeteg étel landol a kukába. Sokan azt gondolják, hogy a bolthálózatok felelősek a szemétbe kerülő élelmiszerek nagy százalékáért, ám egy friss kutatás szerint éppen ellenkezőleg: a háztartásokban keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék.

A mai modern fogyasztói társadalom hajlamos sokkal több mindent felhalmozni maga körül, mint amennyire valójában szüksége lenne. Ez vonatkozik a különféle technikai eszközökre, ruhaneműkre és az élelmiszerekre is. Ha azt gondoljuk, hogy egy-két lejárt konzerv vagy megmaradt ételmaradék a szemétben végzi, nem egy óriási probléma, akkor nagyon tévedünk.

Egy 2016-ban, az Európai Unióban végzett felmérésből kiderült, hogy a lakossági pazarlás mostanra olyan mértéket öltött, hogy mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.

A keletkezett élelmiszerhulladékok több mint fele, azaz 53 százaléka a háztartásokban keletkezik és csupán 5 százaléka képződik a kiskereskedelemben.

A keletkezett élelmiszerhulladékok csupán 5 százaléka képződik a kiskereskedelemben Forrás: Szilard Nagyilles

A fenti kutatás eredményét erősíti meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hazai kutatása is. Az elmúlt években több alkalommal készült adat arról, hogy pontosan mennyi az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyisége. A Nébih összehasonlította a 2019-es adatokat a három évvel korábbiakkal, amelyből kiderült, hogy a

három év alatt ugyan 4 százalékkal csökkent a kidobott élelmiszerek mennyisége, de egy főre vetítve az érték nem változott, még mindig 65 kilogramm.

A felmérés során arra is fény derült, hogy a kukába nagy mennyiségben a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a kenyér, illetve egyéb pékáruk kerülnek. Ez azért is nagyon szomorú, mert az említett ételek nagy részének hulladékká válása egy kis odafigyeléssel és tudatos vásárlással elkerülhető lenne. A kutatás csak megerősíti azt a tényt, hogy itt az ideje tudomást venni arról, mennyire komoly veszélyt jelent magunkra és a környezetünkre az élelmiszerpazarlás és pusztán néhány szokás megváltoztatásával óriási fejlődést tudunk elérni.

A tudatos vásárlás kialakításában a kiskereskedelmi láncok évek óta segítik a vásárlókat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a polcokról rövidesen lekerülő, de még biztonságosan fogyasztható élelmiszert időben megmentsék, adományozzák vagy más módon hasznosítsák, megelőzve a pazarlást.

A Lidl Magyarország üzleteiben nagy hangsúlyt fektetnek az élelmiszerhulladékok csökkentésére. Az első és legfontosabb, hogy már a rendelési folyamatnál odafigyelnek arra, hogy csak annyi termék érkezzen az üzletekbe, amekkora a kereslet. Ezt a vállalat legújabb saját fejlesztésű innovációjával az úgynevezett Auto Dispo-val éri el, ami egy internet alapú automatizált árurendelési rendszer. Ez a technológiai megoldás az áruház kínálatának aktuális adatai alapján megtervezi a szükséges mennyiséget és automatikusan meg is rendeli azokat. A rendszer azon kívül, hogy hatékonyabb működést jelent az áruházlánc számára, támogatja a beszállítást és az árucikkek optimális elérhetőségét, hanem

jelentősen hozzájárul a kiskereskedelemben keletkező élelmiszerfelesleg további csökkenésében, hiszen pontosan annyi termék érkezik az üzletekbe, amennyire éppen szükség van.

A Lidl Magyarország üzleteiben nagy hangsúlyt fektetnek az élelmiszerhulladékok csökkentésére Forrás: Szilard Nagyilles

Természetesen egy ilyen nagyvállalat esetében sem elkerülhető, hogy élelmiszer-hulladék keletkezzen, ezért számos optimalizált megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy minél kevesebb termék kerüljön a szemétbe, vagy kerüljön hasznosításra.

Azért, hogy elkerüljék a pazarlást, a boltok polcain például 50 százalékos kedvezménnyel kínálják a lejárat utolsó napján a friss húst és a csomagolt beszállítói pékárukat, illetve leárazzák az egyéb termékeket is.

Az áruházlánc egyik fő intézkedése, hogy a polcokon megmaradt, megmentett élelmiszerekkel különböző szervezetekkel - például a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel -, havi rendszerességgel több ezer rászorulót támogat.

Rendszeresen adományoznak állatkertek és vadászegyesületek részére forgalomból kivont zöldséget, gyümölcsöt és pékárut.

A már nem adományozható élelmiszerhulladékot - a zöldség-gyümölcs és a pékáruk egy részét - komposztálják, a fennmaradó rész az állati eredetű termékekkel együtt (beleértve a hús- és tejtermékeket) biogáz üzemben kerül újrahasznosításra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.