Ez a régi szokás sokkolja a modern szülőket: halottfotózás a 19. században

Hulton Archive - Heritage Images
halál szokás szülő
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.hu
A gyereknevelési trendek az elmúlt évtizedekben rengeteget változtak, akárcsak a különböző társadalmi szokások. A modern szülőknek ma már a halottfotózás gondolatától is összeszorul a gyomruk, pedig a 19. században ez természetes szokás volt és a gyász feldolgozásának a módja.

A modern gyereknevelési trendekbe kevésbé férne bele az a különös szokás, amely a 19. században rendkívül népszerű volt, azaz a halottfotózás. Ez a különös társadalmi hagyomány napjaink gondolkodásmódjával teljességgel összeegyeztethetetlen, sőt a modern szülők agyával talán fel sem fogható. Íme minden, amit a halottfotózásról tudunk!

Egy post-mortem fotó apáról és lányáról a kiságyban, szokás volt a viktoriánus korban.
A post-mortem fotók készítése a viktoriánus korban vált szokássá. 
Forrás: Hulton Archive

Így zajlott a különös 19. századi szokás, a halottfotózás

Ezerszer hallhattuk már, hogy a gyászt mindenki másképp dolgozza fel, nos a 19. századi emberekre ez biztosan igaz volt. Noha minden kornak megvannak a maga különös szokásai, amit a viktoriánus kori Angliában csináltak, az egészen döbbenetesnek hangozhat. A fotográfia kialakulása és a viktoriánus kor egy időszakra tehető, ezért akkoriban az emberek mindenféle módon igyekeztek hasznosítani az új képalkotási technológiát. Ennek során találták fel a hivatalos nevén csak post-mortem fotográfiáknak hívott, halottakat megörökítő képeket.

Mindenkinek jár egy utolsó fotó

Miután a fotók készítése egyre olcsóbb lett – jelentősen olcsóbb, mint egy festmény készítettése –, ezért a tehetősebb, majd a szegényebb rétegekben is elterjedt a halotti fotózás. Az elhunyttal való fényképezkedés szokását ma már furcsának tekintjük, de a viktoriánus időkben a halál jóval közelebbi lehetőségnek tűnt, mint manapság. A különböző ragályos betegségek miatt gyakoribb volt a korai halál. A gyászoló családok pedig szerettek volna emléket állítani szeretteikről, sőt egyesek szerint a fotók az elhunytak lelkét is magába zárták. Az emberek úgy gondolták, hogy ezeknek a fotóknak a helye a családi albumban van. 

A már elképzelhetetlennek tűnő hagyomány igazán morbid része viszont nem az volt, hanem amikor az újszülött csecsemőket is lefotózták – gyakran édesanyjuk karjában. Ezt a műveletet nagyrészt úgy hajtották végre, hogy a kisbaba még élt, de mivel a csecsemőhalandóság gyakori volt a korban, így inkább biztosra mentek és elkészítették előre a fotót. Sokszor előfordult, hogy ágyba, székbe fektették őket, mintha aludnának. Néha kedvenc játékaikat, személyes tárgyaikat is melléjük pakolták, hogy még életszerűbb legyen a fotó.

A szokás hamar eltrejedt Európaszerte, azonban a 20. században már egyre kevesebben csinálták, végül teljesen eltűnt a hagyomány. Ennek ellenére a mai napig vannak, akik még ismerik ezt a régi szokást és készítenek halotti fotót a családi albumba. 

Ezek is érdekelhetnek:

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.