Minden, amit a palántázásról tudni érdemes

A fejlődő növényeknek az a legfontosabb, hogy megfelelő hőmérsékleten elegendő fény érje őket. Ezen kívül fontos a tökéletes tápanyagokkal teli talaj, mert csak így tudunk jó minőségű palántákat nevelni.

A palántaföldet elkészíthetjük magunk is házilag, de akkor figyelni kell arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtóval szennyezett talajt, és beteg növénymaradványokat sem.

1. Első lépésként válasszunk egy edényt - fontos, hogy az alja lyukas legyen -, amelybe ültetni szeretnénk. Ha megvan, akkor töltsünk bele a megfelelő földkeverékből úgy, hogy 6-10 cm magasságig takarjon. Vizezzük be földet.
2. Szórjuk szét a föld felületén az ültetni kívánt magokat, majd fedjük le egy kevés földdel. Olyan mélységben legyenek a magok, mintha az átmérőjének a dupláját vennénk a felszíntől. Ezután ismét nedvesítsük be a talajfelszínt.
3. Melegigényes magok esetén (paradicsom, paprika, uborka) a csíráztatáshoz szükséges hőmérsékletnek el kell érnie a 22 Celsius fokot, ezért érdemes egy üveglappal vagy egy műanyag fóliával letakarni. Ha a növény nem igényel meleget, akkor nem kell a takarás.
4. Miután a magok kihajtottak, már nem kell lefedve tartani, és elég nekik a 16-24 Celsius fok közötti hőmérséklet.
5. Ha a kis palántánknak már van kétlevelű lombja, akkor elérkezett az idő az átültetéshez. Óvatosan áztassuk fel a földet, vigyázva arra, hogy minél kevesebb gyökér sérüljön. Ezt a folyamatot tűzdelésnek nevezzük.
6. A talajban előre kijelöljük a helyét, és a gyökér nagyságának megfelelő lyukat ásunk, majd belehelyezzük a növényt. Figyeljünk arra, hogy a föld szerkezete legyen laza, és hogy jól el tudja vezetni a vizet.
7. Az elején ne érje tűző nap a palántáinkat és gondoskodjunk róla, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjanak.

A virágoknál az egynyáriakat tudjuk palántázni. A hosszú tenyészidejű növényeket már januárban el kellett ültetni, így ezekről, ha lemaradtunk, már csak virágosoknál és kertészetekben tudjuk beszerezni. Ilyen növények például a begónia, a törpe lobélia, az ezüstös tollborzfű és a kékvirágú vasfű. A közepes tenyészidejűekről is lekéstünk már, mint például az oroszlánhaj, a nebáncsvirág, a petúnia vagy a kúpvirág.

A rövid tenyészidejű egynyári virágokat még van időnk palántázni. Ezek azok a növények, amelyek leginkább honosak nálunk. Az egynyári növények már alacsony hőmérsékletnél is kicsíráznak, június-júliusban virágoznak, és a nyár végével, augusztusban el is pusztulnak. Ilyen például a pillangóvirág, a pompás rézvirág, a kerti körömvirág, a napraforgó vagy a porcsinrózsa. A magvetés ideje március vége-április eleje. A cserépbe vetés április vége-május, a kiültetés május vége.

A fejeskáposzta, a kelkáposzta és a zeller palántázásáról már lekéstünk, mert a palántázási idejük februárban van.
A paradicsomot, a paprikát, a karalábét, a karfiolt, a brokkolit és a padlizsánt márciusban kellene palántázni, de ha gyorsan még elülteted a magokat, nem maradtál le semmiről. Ezeket a növényeket májusban kell kiültetned.

A dinnye az, aminél még teljesen időben vagyunk, mert a magvetés időpontja április.

Ha melegebb országrészben élsz, akkor van néhány zöldségféle, ami magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Ilyen zöldségek például: az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták. Ezeket a növényeket is március végén-április elején kell palántázni.